Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 7. szám

7. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 87 (4) A jutalék felosztásánál csoportos vagy egyéni elszámolás alkalmazható. (5) A szabadkasszás egységek vezetői és helyettesei a jutalékrendszerrel a forgalom mellett vagy ahelyett a nyereség növelésére, vagy a költségek csökkentésére is ösztönözhetők. 4- §• (1) A tiszta jutalékrendszer alkalmazásánál az érintett dolgozók a lebonyolított forgalom után — az alapbért is helyettesítő — jutalékot kapnak. E módszer alkalmazásánál az előirányzott havi egy főre jutó forgalmat (továbbiakban: forgalmi követelmény) meghaladó termelékenységgel elért forgalom után — az összes forgalomra épített módszernél az előirányzottat meghaladó forgalom után — 'járó jutalékot csökkentett kulccsal kell elszámolni. Az esetben, ha az egy főre jutó forgalom a forgalmi követelményt nem éri el, a jutalékelszámolás alapját képező forgalmat ki kell egészíteni. A kiegészítés mértékét úgy kell megállapítani, hogy a jutalék olyan arányban csökkenjen, amilyen mértékben a forgalmi követelmény túlteljesítése esetén növekszik. A mozgóárusok jutaléka egységes kulccsal is elszámolható. (2) Csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazásánál az érintett dolgozók ledolgozott időre járó alapbérük meghatározott részét alapbérként kapják, ezen felül kell részükre a forgalom után járó jutalékot elszámolni. (3) Az alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazásánál az érintettek a lebonyolított forgalom után járó jutalékot a ledolgozott idejüknek megfelelő teljes alapbérükön felül kapják. (4) A jutalékkulcs első ízben történő kiszámításának módját a rendelet melléklete tartalmazza. Ahol a jutalékrendszert a forgalmazott mennyiségre (naturális mutatókra) építik, a jutalékkulcsok az alkalmazott módszertől függően azzal az eltéréssel kerülnek megállapításra, hogy a számításnál a forgalmat természetes mennyiségi egységekben (pl. darabban) kell figyelembe venni. A rendelet mellékletét a Kereskedelmi Értesítőben kell közzétenni. 5- §• Jutalékátalány állapítható meg, ha a) a forgalom, illetőleg az egy főre jutó forgalom növelésére irányuló ösztönzés nem kívánatos (pl. tanboltoknál), b) valamely munkakörben a dolgozók a forgalom alakulását közvetlenül nem befolyásolhatják (pl. takarítóknál), c) a jutalék visszatartása a bérkifizetés szokásos időpontjáig nem indokolt (pl. kisegítőknél), d) az átalánnyal megszüntethető a dolgozó hibáján kívüli keresetcsökkenés (pl. tatarozásnál), e) bázis vagy megalapozott tervszám hiányában jutalékkulcs átmenetileg nem állapítható meg. A d) és az e) pont esetében az átalány alkalmazásának időtartama 12 hónapnál hosszabb nem lehet. 6. §. (1) Az olcsóbb vagy az eladás szempontjából munkaigényesebb cikkek értékesítésére irányuló ösztönzés fokozása érdekében a jutalékkulcsot lehetőség szerint e cikkek javára növelni kell. (2) Az év közben jelentősen változó forgalmú, elsősorban az egész éven át nyitva tartó idényjellegű egységek dolgozói részére évenként legfeljebb háromszor változó jutalékkulcs állapítható meg. (3) A több egység vezetésével megbízott, valamint a több egység munkájában közreműködő dolgozók (pl. áruházi pénztáros, csomagoló) részére a) külön jutalékkulcsot kell megállapítani, vagy b) jutalékuk az érintett egységek átlagának megfelelően is megállapítható. 7- §• A jutalékelszámolás szempontjából figyelembe veendő forgalmat a vállalat határozza meg. (Pl. időszakos kiárusításnál az eredeti ár; a nagykereskedelemnek és az iparnak visszaküldött üveggöngyöleg betétdíja a jutalékelszámolás alapját képező forgalomnak minősíthető.) A vállalat egységei között bonyolított forgalom általában nem vehető figyelembe. E rendelkezéstől vállalati jogkörben eltérni csak kivételesen szabad (pl. vendéglátó vállalatoknál a termelőüzem és az értékesítő helyek közötti forgalom esetében). 8- §• A dolgozók jutaléka csoportosan vagy egyénileg számolható el. A felszolgálók jutalékkulcsánál a szakképzettségtől és gyakorlati időtől függően eltérő jutalékkulcsok alkalmazása kötelező. 9- §• (1) Csoportos jutalékelszámolás alkalmazásánál jutalékfelosztás szempontjából a dolgozó részére a besorolás szerintit meghaladó eszmei alapbér is megállapítható. A jutalékot a) az árusítás miatti túlóra alapdíjával növelt, teljes vagy csökkentett alapbér arányában, b) a munkakör fontosságát kifejezésre juttató pontszám alapján, c) a szakképzettség és a gyakorlati idő figyelembevételével, d) eszmei alapbér alapján, e) meghatározott százalékos arányban, /) egységes bér arányában és a ledolgozott idő figyelembevételével kell felosztani. A vállalat mérlegelheti, hogy az adott körülmények között az a)—f) pont alattiak közül —