Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 62. szám

1238 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 62. szám Törvény 1972. évi VII. törvény a népgazdasági tervezésről Az Alkotmány megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. A munkáshatalom győzelme óta eltelt időszak alatt bebizonyosodott, hogy a szocialista tervgazdaság — támaszkodva a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió tapasztalataira — a magyar népgazdaság gyors fejlődését, megerősödését, a szocializmus alapjainak lerakását, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelését eredményezte. A szocialista állam gazdaságpolitikája a gazdaságirányítás egységes rendszere útján valósul meg. A központi irányítás — a termelési eszközök társadalmi tulajdona alapján — a szocializmus teljes felépítése érdekében népgazdasági terven alapszik, amely az áru- és pénzviszonyokkal szervesen öszszekapcsolva kerül kidolgozásra és megvalósításra. Népgazdasági terveink a gazdaság tervszerű, arányos fejlődését, hatékonyságának rendszeres emelését, népünk életszínvonalának folyamatos növelését, szocialista társadalmi rendünk gazdasági alapjának állandó erősítését irányozzák elő. A népgazdasági tervezés elősegíti nemzetközi gazdasági kapcsolataink, különösen a szocialista országokkal való együttműködésünk fejlesztését. A népgazdasági tervezés az állami élet demokratizmusával összhangban támaszkodik a tanácsok, a társadalmi szervezetek, a vállalati kollektívák javaslataira. A tervek megvalósítása szerves része annak az aktív tevékenységnek, amelyet a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség a szocializmus teljes felépítése érdekében folytat. Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a népgazdasági tervezést törvényben szabályozza. I. fejezet A népgazdasági terv 1. §. (1) A Magyar Népköztársaság gazdasága szocialista termelési viszonyokon alapuló tervgazdaság. (2) A szocialista állam a népgazdasági terv útján a növekvő társadalmi szükségletek mind teljesebb kielégítésének szolgálatába állítja a termelőerőket, a szocialista bővített újratermelés egész folyamatát; gondoskodik a népgazdaság tervszerű, aráryos fejlődéséről. 2. §. A népgazdasági terv a szocialista állam gazdaságpolitikájával összhangban meghatározott időre megállapítja a gazdaságfejlesztés fő céljait, mértékét és arányait, alapvető társadalmi-gazdasági feladatait, megvalósításuk eszközeit, valamint a gazdasági szabályozók alkalmazásának fő irányait. 3. §. A népgazdasági terv meghatározza a társadalom gazdasági feladatait a termelőerők fejlesztése, a nemzeti vagyon, különösen a társadalmi tulajdon gyarapítása, az állampolgárok növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése, valamint az ország véderejének fokozása terén, összehangolja a feladatokat a lehetőségekkel, a megvalósításukat szolgáló eszközökkel. 4. §. A középtávú és az éves népgazdasági terv kötelezően megállapítja a Minisztertanács, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaságirányító tevékenységének egységes és öszszehangolt irányát, felelősségét a terv megvalósításában, továbbá kifejezi a társadalmi követelményeket a tervkészítésre kötelezettek (21. §.) gazdasági tevékenysége tekintetében és alapot ad annak összehangolására. 5. §. (1) A népgazdasági terv fajtái: a) a hosszútávú népgazdasági terv, b) a középtávú (általában ötéves) népgazdasági terv és c) az éves (operatív) népgazdasági terv. (2) A különböző időtartamú népgazdasági tervek összefüggő rendszert alkotnak, azok között szoros összhangot kell biztosítani. (3) A népgazdaság tervszerű irányításának alapvető eszköze a középtávú népgazdasági terv. 6. §. (1) A hosszútávú népgazdasági terv a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatokra vonatkozó elgondolásokat és hosszú távon megvalósítandó célokat és feladatokat tartalmaz. (2) A hosszútávú népgazdasági terv irányt szab a hosszú távra szóló döntéseknek és a középtávú tervezésnek az olyan társadalmi-gazdasági feladatok tekintetében, amelyeket hosszabb időszak fejlődésének feltételei és követelményei alapján célszerű meghatározni. 7. §. (1) A középtávú népgazdasági terv a tervidőszakra teljes összefüggésében megállapítja a népgazdaság fejlődésének ütemére, fő arányaira, a fontosabb szerkezeti változásokra és a népgazdasági egyensúlyra vonatkozó gazdaságpolitikai célokat és gazdasági feladatokat. Előirányozza a) a nemzeti jövedelem növekedését, felhasználásának arányait, b) a népgazdasági ágak fejlődését és a termelés fontosabb szerkezeti változásait, c) a tudomány- és a műszaki fejlesztési politika fő irányait,