Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 60. szám

1198 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 60. szám pontossága növekszik, minősége javul). Ebbe a körbe tartozik az ingatlan talaj természetes vagy mesterséges alakulatának fenntartása is (vízmosás, gödör, keréknyom, felfagyás elegyengetése, vagy feltöltése), feltéve, hogy ennek során nem keletke­zik új, hasznos terület. Állóeszköz-fenntartási költségnek minősül az állóeszközök egyes alkotórészeinek a szaktárcák által meghatározott mértéket, illetve kapacitás­növekedést meg nem haladó cseréje is. Átszervezési költségnek minősül és a gazdálkodó szerv központi irányítási (fel nem osztott) költsé­gei között kell elszámolni a gazdálkodó szerv tevé­kenységének célszerűbb végzését elősegítő átren­dezést (gépek és berendezési tárgyak helyének megváltoztatását és átszerelését, meglevő épít­ményben alapterület növekedését nem eredmé­nyező bel^ő átalakításokat, válaszfalak építését és bontását, új bérleményben üzem, bolt, lerakat stb. kialakítását, létesítését, már meglevő állóeszkö­zökkel való felszerelését, a meglevő berendezés kiegészítését), amennyiben az idevonatkozó mun­kálatok során létrejött új eszközök az állóeszköz és ennek következtében létrehozásuk a beruházás fo­galmát nem merítik ki. Egyidőben, párhuzamosan végzett beruházási és állóeszköz-fenntartási vagy átszervezési munkák költségeit egymástól el kell választani és az elvég­zett munkák jellegének megfelelően külön-külön kell elszámolni. 3. Az általános meghatározás alapján beruházás: a) Az ingatlan jellegű állóeszközök (épületek, építmények; a továbbiakban építmények) terje­delmének (hasznos alapterületének vagy légteré­nek) növelése, kiegészítése korábban meg nem levő épületgépészeti berendezésekkel, részleges vagy teljes újraépítése, továbbá minden olyan munka, amely a teljes építmény rendeltetésének megváltozását eredményezi. Terjedelem növelés — a toldaléképítés és a tetőtérbeépítés, az eme­let ráépítés vagy a helyiségek szintmegosztása (ga­léria kiépítésével vagy más módon). Az építmény kiegészítése épületgépészeti beren­dezésekkel — az épület tartozékát képező fűtőberendezés cseréje vagy átalakítása, amennyiben az egyedi fűtésről központi fűtésre való áttérésre vagy egyedi szilárdtüzelésű kályháknak az egész épületben (vagy az épület túlnyomó részében) korszerű tüzelőanyagú fűtésre (gáz, olaj. villany) való átalakításra irányul. [A fűtőberendezések cseréjével kapcsolatos, jelen előírástól eltérő ko­rábbi szabályozások (állásfoglalások, leiratok) csak a jelen közlemény megjelenésekor folyamatban levő munkákra érvényesek, azok alapján új munka nem kezdhető meg]; — elektromos-, víz- és gázvezetékhálózat beve­zetése olyan. épületbe, amelyben korábban ilyen berendezések nem voltak: — a meglevő víz- és gázvezetékhálózat speciális jellegű tartozékainak, valamint az ezek befogadá­sára szolgáló helyiségek számának és ezzel együtt a hálózat hosszának növelése (zuhanyozó, mosdó, konyha, W. C. kialakítása). Nyomvonal jellegű állóeszközök (vezetékek, sí­nek stb.) teljes, vagy szakaszos (részeinek) cseréje, pótlása (a közvetlen hiba elhárítására irányuló csere kivételével), továbbá ezek meghosszabbítása a vállalati besorolásnak megfelelő ágazati (szak­mai) beruházási fogalmak szerint. Másik beruhá­zás miatt szükségessé váló, kapacitás-növekedést nem eredményező nyomvonal korrekció nem mi­nősül beruházásnak. Az építményeken belüli, önálló állóeszköznek mi­nősülű technológiai célú vezetékek és energia átvi­teli berendezések közvetlen hibaelhárítást megha­ladó cseréje beruházásnak minősül. Ebbe a foga­lomkörbe tartoznak a villany-, víz-, gáz-, gőz- stb. vezetékek, amelyek célja kizárólag vagy túlnyomó részben a technológiai berendezések üzemeltetése. Ezeket az eszközöket önálló állóeszközként kell kezelni, miután nem az építmény használatát, hanem az épületben folytatott tevékenység céljait szolgálják. Ha a vállalat a 156 1966. (PK. 27.) PM számú rendelet végrehajtása során a technológiai vezetékeket nem tekintette önálló állóeszköznek, hanem az építmény tartozékának, úgy csere eseté­ben az új vezetékeket már beruházásként és egy­idejűleg a lebontott vezetékeket részleges épület selejtezésként köteles elszámolni. (Amíg cserére sor nem kerül, addig az 1968. január 1-vel megha­tározott leltárfelvételi egységet módosítani nem kell) Részleges vagy teljes újraépítés az építmény egészének vagy részének alapokig történő lebon­tása és változatlan formában történő megépítése. Rendeltetés változás — Rendeltetés változással járó munka az olyan átalakítás, amelynek következtében a teljes épít­mény más építménycsoportba (az építményjegy7 zékben három számjeggyel jelölt csoport) tartozik. Ilyen: irodaépület lakóházzá, raktár üzemépületté átalakítása stb. — Az épületen belül egyes helyiségek, épületré­szek terjedelmének és rendeltetésének megváltoz­tatásával járó épületszerkezet áthelyezés vagy át­alakítás nem beruházás, ha nem eredményezi az egész épület terjedelmének, illetve rendeltetésének megváltoztatását. — A bérlőváltozás miatti átépítés, átalakítás költségeit átszervezésként kell elszámolni (kivéve azokat a munkákat, melyek az állóeszköz bővítése miatt az általános előírások értelmében beruházás­nak minősülnek). b) A nem ingatlan jellegű állóeszközök — gé­pek, berendezési és felszerelési tárgyak, járművek pótlása (cseréje), kiegészítése vagy bővítése további tartozékokkal, végül minden olyan átalakítás, amely az állóeszköz rendeltetésének megváltozta­tását vagy kapacitásának növelését eredményezi.

Next

/
Thumbnails
Contents