Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 60. szám

60. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1199 — az elhasználódott állóeszköz eredeti kapaci­tását, pontosságát lényegesen növelő javítás vagy helyreállítás, — kiegészítésként (nem pótlásként) beszerzett 5000,— Ft értéket meghaladó tartozékok (a tar­tozék pótlás nélküli végleges leszerelését részle­ges selejtezésként kell elszámolni), — roncsként (hulladékként) beszerzett gépek, berendezések, felszerelések és járművek működésre alkalmassá tétele, esetleg átalakítása, — platóskocsinak darus kocsivá való átalakítása, — gépjárművek csuklósítása stb. 4. Az általános meghatározás alapján állóeszköz­fenntartás: — az állóeszköz bővítése 5000,— Ft összegérté­ket meg nem haladó tartozékkal, — épületeknél (építményeknél) minden olyan, az állag helyreállítását szolgáló tevékenység, amely­nek következtében sem az eredeti hely (elhelye­zés), sem az eredeti szintenkénti alapterület, sem a térfogat, sem az eredeti rendeltetési cél nem vál­tozik. Ennek során — egyes szerkezeti elemek cse­réjén túlmenően — fenntartásként számolhatók el az átalakítási munkák is, amelyek az épület (épít­mény) funkciójának, Illetve technológiájának, belső elrendezésének kedvezőbb kialakítását ered­ményezik, vagy az épület (építmény) használható­ságát fokozzák (pl. tetőszerkezet, lift, kazán kicse­rélése, fűtőberendezések átalakítása, balesetve­szély megszüntetése stb.), — az épületalkotórészt képező központi vagy etage-fűtési kazán átalakítása vagy cseréje abban az esetben is, ha az átalakítás vagy csere korszerű tüzelőanyagfűtésre való átállás (villany, olaj, gáz); — áz épületalkotórészt képező felvonó átalakí­tása vagy cseréje, ha az a korábbinál nem ered­ményez nagyobb kapacitást £s nem igényli az épü­let jelentős költséggel'járó átalakítását; — gépeknél és gépi berendezéseknél, felszerelési tárgyaknál, továbbá gépjárműveknél a teljes (vagy a szükséges mértékű) szétszerelés, a szakszerű el­lenőrzés, a hibás alkotórészek, motorok cseréje, stb., továbbá mindennemű állagmegóvás. Cseregépkocsis javítás csak abban az esetben számolható el állóeszköz-fenntartásként, ha a gaz­dálkodó egység: a) azonos gyártmányú, azonos típusú és azonos felszereltségű, illetve azonos teherbírású, b) használt, felújított, c) a leadott gépjármű rendszámával üzemelő gépkocsit kap cserébe. A zavartalan és biztonságos üzemeltetést szol­gáló állagmegóvás magában foglalja a folyamatos karbartartási munkák és kisebb javítások költsé­geit is (gépek időszáki felülvizsgálata, tisztítása, kenése, kisebb meghibásodások és üzemzavarok el­hárítása, épületek és építmények festése, mázolása, padló- és födémjavítás stb.). A részben vagy egészben elhasználódott álló­eszköz állagmegóvása (állagának megközelítő vagy teljes helyreállítása érdekében végzett közép- és nagyjavítások, felújítások) általában meghatározott időszakonként visszatérő javítások, de eseti jelleg­gel is előfordulhatnak. Állóeszközfenntartás az ál­lóeszköz alkotórészeinek (gépeknél szerkezeti ele­mek, fődarabok, építményeknél tetőszerkezet, fö­dém, válaszfal, fal- és padlóburkolatok, vezetékek, útburkolatok stb.) cseréje még abban az esetben is, ha az eredetitől eltérő, korszerűbb megoldás alkal­mazása (korszerűbb elemek használata) következ­tében az állóeszköz használhatósága javul, feltéve, hogy eredeti rendeltetése nem változik. Állóeszköz-fenntartási költségek között kell el­számolni az állóeszköz selejtezéssel vagy értéke­sítésével kapcsolatos bontási, leszerelési, szállítási és egyéb költségeket. Ugyancsak itt kell elszámol­nia mind az átadónak, mind az átvevőnek a térí­tés nélküli átadott, illetve átvett állóeszközök le­és felszerelési, valamint szállítási költségeit. (Kivé­tel ez alól, ha építményeket a helyükön létesítendő beruházás megvalósítása miatt kell selejtezni: ez esetben a bontási költségeket a beruházás ráfordí­tásaként kell elszámolni.) Állóeszköz-fenntartási költségeket csökkentő té­telként kell elszámolni az állóeszköz-fenntartási te­vékenység során visszanyert anyagok értékét. [A selejtezés miatt leszerelt (lebontott) állóeszközök bontási anyagának értékét nem állóeszköz-fenntar­tás, hanem különféle bevételként kell elszá­molni.] Ugyancsak az állóeszköz-fenntartási költsé­geket kell csökkenteni a bérelt ingatlanon végzett — nem beruházás jellegű — átalakításoknak a bérbeadó által megtérített összegével (a bérbeszá­mítás összegével az állóeszköz-fenntartási költsé­gek nem csökkenthetők). 5. Nem számolhatók el sem beruházásnak, sem állóeszköz-fenntartásnak az idényszerűen, vagy ideiglenesen, alkalmilag használt — gyakran szét­szerelt és összeállított — barakok beszerzésének költségei. A modul elemekből összerakható épít­mények elemeit (raktárak, barakok, öntött gará­zsok stb.) anyagként kell nyilvántartani. Az ilyen, anyagként nyilvántartott szerkezeti elemek szállí­tásával, össze- és szétszerelésével összefüggő ráfor­dításokat a termelési költségek között kell elszá­molni. (Ezeket az építményeket beruházásként csak az üzemben vagy telepen végleges rendeltetéssel történő összeszerelés esetén kell az általános sza­bályok szerint építményként aktiválni.) 6. A beruházással együtt beszerzett és számlá­zott, átmenetileg beruházási pénzeszközökből ki­egyenlített, az állóeszköz értékében figyelembe nem vehető tartozék, illetve biztonsági tartalék tartozék mennyiséget meghaladó- forgóeszközö­ket (alkatrészeket, anyagokat, fogyóeszközöket) a beruházás aktiválásakor kell elszámolni (átminősí­teni) az ágazati számlakeretek vonatkozó előírásai­nak megfelelően. (A mezőgazdasági nagyüzemek a beruházási célra beszerzett anyagaik értékét csak azok beépítésekor vehetik beruházási teljesítmény­ként figyelembe.)

Next

/
Thumbnails
Contents