Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 60. szám

60. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1197 Az Országos Tervhivatal a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal együttes közleménye Az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal 104 1972. OT—PM—KSH számú együttes közleménye a beruházási, állóeszközfenntartási és átszervezési tevékenység elhatárolásának egyes kérdéseiről A beruházási fogalmak általános meghatározását a 38/1967. (X. 12.) Korm. sz. rendelet és az ennek végrehajtását szabályozó 1/1967. (XI. 17.) OT—PM számú együttes rendelet, az 1/1967. (XII. 1.) OT—PM—MÉM számú együttes rendelet, valamint az ezeket kiegészítő rendelkezések tartalmazzák. Jelen közleményben foglaltak irányadók mindazon gazdálkodó szervek számára, melyekre a hivatkozott rendelkezések vonatkoznak. A beruházási fogalmak általános meghatározásának egységes értelmezése érdekében, valamint azért, hogy a gazdálkodó szervek az állóeszközökön végzett átalakítási, bővítési, korszerűsítési munkák beruházás jellegű költségeit egyértelműen határolják el az állóeszköz-fenntartási, illetőleg az átszervezési költségektől, a következőket közöljük: 1. A beruházási, illetőleg az állóeszköz-fenntartási és az átszervezési munkák között a határvonalat az egyedi állóeszköz szempontjából kell megvonni. Állóeszköznek kell tekinteni az előbbiekben hivatkozott rendeletek előírásainak megfelelő — minden területileg vagy műszakilag elhatárolható épületet és építményt, gépet, berendezést, járművet stb., amely beépített vagy összeszerelt alkatrészeivel és tartozékaival (a továbbiakban: alkotórészeivel) együtt alkalmas meghatározott műszaki (technológiai, szállítási, hírközlési stb.) szociális vagy gazdasági feladat (feladatok) ellátására. Az állóeszköz (alkotórészeivel együtt) mind a beruházási és fenntartási (átszervezési) munkák minősítése, mind pedig a nyilvántartás szempontjából egy leltárfelvételi egységet képez. A leltárfelvételi egység kialakításának szabályait a löe^öö. (PK. 27.) PM számú utasítás tartalmazza. Az e rendelkezés alapján szabályszerűen kialakított leltárfelvételi egységek nem változtathatók. Az azonos technológiai rendeltetésű, azonos művelet elvégzésére szolgáló állóeszközöknek az amortizáció kiszámítása és a nyilvántartás egyszerűsítése céljából végrehajtott összevonása (csoportos nyilvántartása) az egyedi állóeszköz fogalmát és minősítését nem érinti. A csoportosan nyilvántartott állóeszközöket a beruházási és fenntartási (átszervezési) munkák elhatárolása szempontjából nem együttesen, hanem külön-külön kell állóeszköznek tekinteni. Ugyanilyen megfontolás alapján a főépületeket és a velük szerkezetileg össze nem függő melléképületeket külön-külön kell állóeszköznek tekinteni. A több állóeszköz összeszerelése útján kialakított (aktivált) munkaeszköz, ha az összeszerelés után zárt munkafolyamatot lát el és a továbbiakban a beépített (összeszerelt) alkotórészek különkülön (önállóan) nem használhatók (egyedi állóeszköz jellegüket elvesztik) egy állóeszköznek (leltárfelvételi egységnek) minősül. 2. Beruházásnak minősül az állóeszköz-állomány bővítése, pótlása, továbbá az ezekhez közvetlenül szükséges egyéb hasznos tevékenység ráfordítása tekintet nélkül arra. hogy az egyben a népgazdaság vagy kizárólag a beruházó (üzemeltető, kezelő) vállalat állóeszköz-állományának bővítését, pótlását eredményezi. Ennek megfelelően beruházás az új állóeszköz létesítése, új, vagy használt állóeszközök beszerzése, a selejtezett állóeszköz pótlása (az állóeszköz cseréje), továbbá minden olyan korszerűsítés és átalakítás, amelynek során az állóeszköz további műveletek vagy új feladatok ellátására alkalmassá válik, funkciói bővülnek vagy eredeti rendeltetése megváltozik. Így különösen az ingatlan és nem ingatlan jellegű állóeszközök kiegészítése vagy bővítése további — 5000 Ft értéket meghaladó alkotórészekkel "(ingatlan jellegű állóeszközökön korábban meg nem levő épületgépészeti berendezések — fűtés, szellőzés, felvonó stb. — létesítése, beépítése, a meglevő építmények első villamosítása csatornázása, vízvezetékkel való ellátása stb.), valamint az épület hasznos területének, befogadóképességének növelése (pl. szintmegosztás). Az előzőekben felsorolt munkák beruházásnak minősülnek abban az esetben is, ha azok bérbevett állóeszközön a bérlő szükségletéhez igazodó átalakítás kapcsán kerülnek megvalósításra. Az állóeszköz-fenntartási költségek tartalmának általános meghatározását az ágazati számlakeretek, míg a speciális szakmai szabályokat az ágazati minisztériumoknak, illetve a főhatóságoknak a Pénzügyminisztériummal egyetértésben hivatalosan közzétett, az általános alapelvekkel összhangban álló rendelkezései, előírásai tartalmazzák. Állóeszköz-fenntartásnak minősül az állóeszköz folyamatos, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartás és javítás, az elhasználódott állóeszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) megközelítő, vagy teljes helyreállítása, az állóeszközök átalakítása, ha ezáltal az eredeti rendeltetés nem változik, beleértve az egyes alkotórészek cseréjét (még abban az esetben is, ha az eredetitől eltérő, korszerűbb megoldás alkalmazása következtében az állóeszköz használhatósága.