Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

1156 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám (4) Az alperes köteles a mellékletekkel ellátott előkészítő irat egy-egy példányát közvetlenül megküldeni a felperesnek és a keresetlevélben megjelölt alperesi pertársaknak. Az ennek megtörténtét igazoló postai feladóvevényt vagy az átvételt igazoló elismervényt a bírósághoz benyújtott példányhoz kell csatolni, vagy az elküldést más módon kell igazolni. (5) Ha a bíróság az ügyet az alperes előkészítő iratainak előterjesztése után, illetőleg a kitűzött határidő eredménytelen eltelte esetében a rendelkezésre álló és az esetleg hivatalból még beszerzett adatok alapján elbírálhatónak tartja, határozatot hoz, ellenkező esetben az ügyet tárgyalásra tűzi ki. Tárgyalás 377. §. (1) A bíróság a feleket és a beavatkozókat — akár a tárgyalás kitűzése előtt, akár az eljárás későbbi szakaszában — kiegészíthető adatszolgáltatásra, elszámolás összeállítására, könyvelésük egyeztetésére, a vita tárgyának megszemlélésére, közös jegyzőkönyvek felvételére, az eljárás lefolytatásához szükséges okiratok bemutatására, illetőleg az iratokhoz csatolására vagy egyéb bizonyítékok beszerzésére, illetőleg megjelölésére hívhatja fel. A felek és a beavatkozók bármelyikének dolgozóját — tárgyaláson kívül is — maga elé idézheti, a hatóságoktól és gazdasági szervezetektől okiratokat szerezhet be, tőlük adatokat kérhet, szakértői bizonyítást rendelhet el, helyszíni szemlét tarthat, a feleknél és a beavatkozóknál az ügy anyagát és körülményeit ellenőrizheti, és általában mindent megtehet, ami az ügy előkészítése és elbírálása érdekében szükséges. (2) A bíróság a bizonyítás érdekében szükséges tájékoztatást távbeszélőn is beszerezheti. Ezeket a2 adatokat, valamint az (1) bekezdés alapján szerzett tájékozódás eredményét a tárgyaláson ismertetni kell; az ismertetésre a felek észrevételt tehetnek. 378. §. (1) A bíróság a népgazdaság érdekének vagy valamelyik fél jogainak megóvása végett — különösen fenyegető kár elhárítása érdekében — a felek meghallgatása után végzéssel megteheti a szükségesnek mutatkozó ideiglenes intézkedést (pl. értékesítés, vagyontárgyak megóvása végett szükséges raktározás stb.), feltéve, hogy az hatáskörébe tartozik. A bíróság az ideiglenes intézkedést bármikor megváltoztathatja, de annak hatálya legfeljebb az érdemi határozat meghozataláig áll fenn. (2) A fél kérelmére ideiglenes intézkedésnek a keresetlevél beadását megelőzően is helye van. 379. §. (1) A bíróság bármely hatóság vagy szervezet képviselőjét egyes szakkérdésekben tájékoztatás nyújtása végett tárgyalásra idézheti. A megidézett köteles a kívánt felvilágosítást megadni. (2) A bíróság bonyolultabb ügyben a keresetlevél kézbesítésével együtt elrendelheti, hogy az alperes a kereseti kérelemre vonatkozó nyilatkozatát és az esetleges érdemi védekezést előkészítő iratban terjessze elő. Az előkészítő iratot, ha a bíróság másként nem rendelkezik, az idézés kézbesítését követő nyolc napon belül kell előterjeszteni. 380. §. (1) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről bármikor kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzemi titok megőrzése végett vagy egyébként népgazdasági érdekből szükséges. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen lehessenek. A bíróság a tárgyalás során hozott határozatait általában nyilvánosan hirdeti ki. (2) A felek, a beavatkozók, valamint az irányító és ellenőrző szervek képviselői a bíróságot a tényállás felderítésében és a népgazdaság érdekeinek megfelelő érdemi döntés meghozatalában támogatni kötelesek. (3) A tárgyalás megtartását, illetőleg a határozathozatalt a felek távolléte nem gátolja. Szünetelés 381. §. (1) Az eljárás szünetel, ha a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket bejelentik. Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. (2) Hat hónapi szünetelés után a per megszűnik. Viszontkereset — Egyesítés — Perbevonás 382. §. (1) A viszontkeresetet lehetőleg a keresettel együttesen kell tárgyalni, ha azonban a viszontkereset elbírálása az eljárást hátráltatná, és a kereset enélkül is elbírálható, a bíróság a viszontkereset tárgyalását elkülönítheti. (2) A különböző bíróságok előtt folyamatban levő ügyek egyetesítésének is helye van. Az egyesítés elrendelése esetében a bíróság köteles az eljárást az egyesítést elrendelő bíróságnak átengedni. Ha az egyesítést mind a két bíróság elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítés felől korábban határozott. (3) Ha a fél és a beavatkozó közötti jogvitára a bíróságnak hatásköre van, a beavatkozót a bíróság félként perbe vonhatja. Bizonyítás 383. §. A felek és a beavatkozók, illetőleg képviselőik és ügyintézőik kötelesek a tényállást a valóságnak megfelelően előadni, a hozzájuk intézett kérdésekre a valóságnak megfelelően válaszolni s a rendelkezésükre álló összes bizonyítékot a bíróság elé tárni. A nyilatkozattétel vagy a bizonyítékok előterjesztésének megtagadása vagy a valóságnak meg nem felelő nyilatkozattétel esetében a bíróság a szükséges intézkedés megtételével az ügyet a rendelkezésre álló adatok alapján eldöntheti. Egyezség 384. §. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a felek méltányos érdekeinek és a népgazdaság érdekeinek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja,