Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

1140 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám mint a per megindítására jogosult harmadik személynek pedig mindkét házastárs ellen kell indítania. Ha az a fél, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége és közte, valamint törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a bíróság a fél képviseletére ügygondnokot rendel ki. (2) Házassági perekben a 127. § alkalmazásának helye nincs. 282. §. A házassági per bírósága előtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra vonatkozó más érvénytelenítési vagy bontókeresetet, továbbá a házasfelek gyermekének származására, elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetet, valamint a házassági vagyonjogi keresetet (292. §) lehet összekapcsolni. 283. §. (1) Házassági perben a keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell. (2) A házassági bontóperben — ha békítési kísérletnek helye van (285. §) — a keresetlevélen az illetéknek csak a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter által együttesen meghatározott részét kell leróni. (3) Az érvénytelenítési per megindításáról a keresetlevél egy példányának megküldésével az ügyészt is értesíteni kell. (4) Házassági perben a keresetlevelet akkor is idézés kibocsátása nélkül (130. §) kell elutasítani, ha nyilvánvaló, hogy a felperes a kereset megindítására nem jogosult. A 130. § (1) bekezdésének i) pontja házassági perben nem alkalmazható. Tárgyalás és bizonyítás 284. §. (1) A házassági per tárgyalásáról és a határozat kihirdetéséről a fél kérelmére a nyilvánosságot a 7. §-ban foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni. (2) A felperes házassági perben keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a felperes a keresetétől az első fokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre emelkedése előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán való felterjesztése előtt az első fokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül. 285. §. (1) Házassági perben a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen. (2) Bontóperben a bíróság az első tárgyaláson megkísérli a személyesen megjelent házastársak kibékítését. Ebből a célból a feleket részletesen meghallgatja, és a szükséghez képest egyéb bizonyítást is lefolytathat. A békítési kísérletet a bíróság az eljárás bármely szakában megismételheti. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszüntetheti, a perköltségekben való marasztalást azonban mellőzi. (3) Ha a felperes — azokban az esetekben, amikor békítési kísérletnek helye van — az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni. (4) Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a békítési kísérlet nem vezet eredményre, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben — ha a felperest költségmentesség nem illeti meg — felhívja a feleket, hogy az illeték még le nem rótt részét (283. §) harminc napon belül róják le. Ha a felek az illetéket e határidő alatt nem róják le, a bíróság a pert megszünteti. Egyébként a bíróság a tárgyalás folytatására csak a harminc napi határidő eltelte után tűz határnapot, akkor is, ha a felperes költségmentességben részesült, illetőleg ha a felek az illetéket e határidő előtt lerótták. (5) Ha valamelyik házastárs elmebeteg, vagy ismeretlen helyen, illetőleg külföldön tartózkodik, továbbá a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni. Ezekben az esetekben békítési kísérletnek nincs helye, a személyes meghallgatás pedig nem kötelező. 286. §. (1) Azok a rendelkezések, amelyek a jogról való lemondásnak, az elismerésnek és a beismerésnek, illetőleg mindkét fél egyező, vagy az egyik fél — ellenfél által kétségbe nem vont — előadásának a hatályát határozzák meg [4. §, 163. § (2) bekezdés], a házassági perben nem alkalmazhatók.