Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1141 (2) Házassági perben a tanú a 170. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a tanúként kihallgatott orvos pedig ugyané rendelkezés c) pontja alapján a tanúságtételt nem tagadhatja meg. 287. §. (1) A bíróság házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükséghez képest hivatalból is határozhat ideiglenesen a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, valamint az arra rászoruló házastárs tartása, úgyszintén a személyes használati tárgyaknak a különélő házastárs részére való kiadása felől. (2) Házassági perben a feleséget a névviselés kérdésében fel kell hívni nyilatkozattételre. Az err31 való tájékoztatást és a feleség nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglani. 288. §. (1) Ha a házassági pernek akár első, akár folytatólagos tárgyalását az alperes mulasztja el, a mulasztás következményeit nem lehet alkalmazni. A felperes mulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tűz ki. Az a felperes, akinek lakóhelye külföldön van, kérheti, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. (2) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. (3) Az eljárás szünetelésének házassági perben a 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja, bontóperben pedig ezenfelül még a 137. § (1) bekezdésének a) pontja esetében is helye van. 289. §. Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert a perköltségre vonatkozó határozathozatal nélkül megszünteti, és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi. Határozatok 290. §. (1) A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől — szükség esetében — erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. (2) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz. (3) Az első fokú bíróságnak a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítéletét az ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vesz részt, és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is fellebbezhet. (4) Az első fokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre. (5) Az első fokú bíróság a keresetnek helytadó ítéletet — jogerőre emelkedése után — közli az illetékes anyakönyvvezetővel. (6) fia a feleség úgy nyilatkozik, hogy a férje nevét nem kívánja viselni, vagy a névviselésre irányuló kérelme nem teljesíthető, a bíróság az ítélet rendelkező részében feltünteti, hogy a feleség a férje nevét nem viseli. Ha a feleség a bíróság felhívásának hiányában a névviselésre kérelmet nem terjesztett elő, a névviselés vonatkozásában mindaddig kérheti az ítélet kiegészítését (225. §), amíg új házasságot nem kötött. Perújítás. — Törvényességi óvás 291. §. (1) A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvényesítés vagy felbontás kérdésében perújításnak helye nincs. (2) A törvényességi óvás folytán a jogerős határozatot a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó részében hatályon kívül helyezni nem lehet, s a Legfelsőbb Bíróság csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhatik. Házassági vagyonjogi kereset 292. §. (1) Az érvénytelenítési és a bontókereset a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi keresettel is összekapcsolható, illetőleg az ilyen vagyonjogi igény viszontkeresettél a házassági perben is érvényesíthető. A jelen fejezet rendelkezései az ilyen kereset, illetőleg viszontkereset tárgyában folyó eljárásra nem terjednek ki. (2) Ha a bíróság az érvénytelenítési, illetőleg a bontókereset és a házassági vagyonjogi kereset felől külön határoz, mindegyik kérdésben külön hoz ítéletet (részítéletet). Ilyen esetben az eljárás a vagyonjogi kereset tárgyában csak az érvénytelenítés, illetőleg bontás kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedése után folytatható. (3) Ha a felek a házassági és vagyonjogi keresetre egyaránt kiterjedő első fokú ítélet ellen kizárólag a vagyonjogi kérdés tárgyában éltek fellebbezéssel, ez a házasság kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedését nem érinti, s ehhez ké-