Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

1138 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása 263. §. (1) A perújítási kérelmet a perben eljárt első fokú bíróságnál kell írásban benyújtani (93. §). A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja (94. §)• i (2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, s an­nak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjesz­teni. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emel­kedésétől számított hat hónap eltelte után ter­jesztik elő, ennek okait elő kell adni. 264. §. Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év eltel­tével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás ki­tűzése nélkül, hivatalból elutasítja. 265. §. Ha a perújító fél az első tárgyalást elmu­lasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás meg­tartását nem gátolja. Ez a rendelkezés nem alkal­mazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. 266. §. (1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 260—262. §-ban meghatározott elő­feltételei fennállanak-e. A megengedhetőség köré­ben a 260. § (1) bekezdésének a) pontjával kapcso­latban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyí­tása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hoz­zon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerű­nek létszik, a perújítás megengedhetősége kérdé­sében külön tárgyal, és végzéssel határoz. (2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tár­gyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pe­dig a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant,. elutasítj a. (3) Ha a bíróság a perújítási kérelem megenged­hetősége tárgyában külön hoz határozatot, határo­zata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jog­erőre emelkedése után folytatható. 267. §. (1) A perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni; a keresetváltoztatásra a 247. § (1) bekezdése irány­adó. (2) Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatko­zik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet eHeni perújítás esetében pedig a per tárgvalósának folytatását hivatalból is felfüg­gesztheti; a feleket — ha a tárgyaláson jelen van­nak — a felfüggesztés tárgyában meg kell hall­gatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja. 268. §. A bíróság a per újbóli tárgyalásának ered­ményéhez képest a perújítási kérelemmel megtá­madott ítéletet hatályában fenntartja, illetőleg an­nak egészben vagy részben hatályon kívül helye­zése mellett a jogszabályoknak megfelelő új hatá­rozatot hoz. 269. §. Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános szabályok szerint jár el. A. határozathoza­talra, valamint a határozatok elleni perorvoslatok­ra szintén az általános szabályok irányadók. XIV. Fejezet TÖRVÉNYESSÉGI ÓVÁS 270. §. (1) A legfőbb ügyész vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke bármely polgári ügyben hozott jog­erős határozat ellen törvényességi óvással élhet, ha a határozat törvénysértő vagy megalapozatlan. (2) A törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság­nál kell benyújtani. 271. §. (1) A törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa bí­rálja el. Az ülésre a legfőbb ügyész képviselőjét meg kell hívni. (2) Ha a törvényességi óvás a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen irányul, azt a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa bírálja el. Az elnökségi tanács ülésén a legfőbb ügyész és az igazságügyminiszter részt vesz. 272. §. A Legfelsőbb Bíróság (az elnökségi ta­nács) a törvényességi óvás folytán az ügyet nyil­vános ülésen tárgyalja. Az ülésen a törvényességi óvás előterjesztése, valamint a per anyagának elő­adása után a felek felszólalhatnak. A távollevő fél írásbeli észrevételeit ismertetni kell. 273. §. (1) A törvényességi óvás folytán hozott határozat hatálya a felekre csak abban az esetben terjed ki, ha a legfőbb ügyész vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke a törvényességi óvást az eljárás alapjául szolgáló ügyben hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül terjeszti elő. (2) A jelen § alá tartozó esetben a törvényességi óvás folytán az ügy ülésre kitűzéséről — az óvás másolatának közlése mellett — a feleket is érte­síteni kell. Az értesítésben közölni kell, hogy a felek a törvényességi óvásra írásban észrevételekei

Next

/
Thumbnails
Contents