Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1137 kérelmében kéri a tárgyalás kitűzését, a kérelem teljesítése — az (1) bekezdés a)—c) pontjában meghatározott esetek kivételével — nem tagadható meg. 256/B. §. (1) A 256/A. § (1) bekezdése esetében a fellebbezést az elnök azzal közli az ellenféllel, hogy a fellebbezésre a kézhezvételtől számított nyolc nap alatt írásban észrevételeket tehet, illetőleg a 244. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között csatlakozó fellebbezést nyújthat be. Az észrevételeket, illetőleg a csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság haladéktalanul közli az ellenféllel. (2) A fellebbezés (csatlakozó fellebbezés) tárgyaláson kívül történő elbírálásának időpontjáról a feleket értesíteni és az eljárásról jegyzőkönyvet készíteni nem kell. (3) A tárgyaláson kívül hozható határozatokra a 250—254. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha a bíróság bizonyítás felvételét tartja szükségesnek, az ügyet tárgyalásra tűzi ki. Fellebbezés végzés ellen 257. §. Ha az első fokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve (227. §), a fellebbezésnek maga is eleget tehet. Egyébként a végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz. A fellebbezés másodpéldányát az első fokú bíróság azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az első fokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elő. Csatlakozó fellebbezés előterj£sztésének nincs helye. A határidő indokolt esetben megrövidíthető. A határidő eltelte után az első fokú bíróság az iratokat — az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt — felterjeszti. A másodfokú bíróság a feleket a szükséghez képest meghallgatja (113. §). 258. §. (1) Ha a fellebbezéssel megtámadott végzés jogszabályt sért, a megváltoztatásához szükséges adatok pedig nem állapíthatók meg, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot új határozat hozatalára utasítja. (2) Ha a másodfokú bíróság az első fokú bíróságnak a pert megszüntető végzését hatályon kívül helyezi, az első fokú bíróságot utasítja a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára. 259. §. Amennyiben a 257. és 258. §-ok másként nem rendelkeznek, az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályokat végzés elleni fellebbezés esetében is megfelelően alkalmazni kell: XIII. Fejezet PERÚJÍTÁS A perújítás esetei 260. §. (1) A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bíráll el, feltéve hogy az — elbírálás esetén — reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna; b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes; c) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak. (2) Ha a bíróság valamelyik fél perújítási kérelme folytán a pert már újból tárgyalta, az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet újabb perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot sem a korábbi eljárás, sem a perújítás során saját hibáján kívül nem érvényesíthette. (3) Az (1) bekezdés b),pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki. (4) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helytadó. a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen — a per főtárgya tekintetében — perújításnak helye nincs. 261. §. (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni. (2) Az ügyész — ha az eljárásban nem vett részt — az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére £ felek részére is rendelkezésre áll. (3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet 262. §. Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, á 260. § (1) bekezdésének a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról (ítéletről határozatról) az egyezség megkötésekor nerr tudott.