Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

1136 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám (2) Ha az első fokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkező esetben az első fokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja, illetőleg közbenső ítéletet vagy részítéletet hoz. (3) A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (247. §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az első fokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. A másodfokú bíróság a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről. (4) Ha a közbenső ítélet elleni fellebbezés elbírálása után a követelés összegére (mennyiségére) nézve a tárgyalást folytatni kell, a másodfokú bíróság az iratokat az első fokú bíróságnak küldi meg. így jár el a másodfokú bíróság akkor is, ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán a 213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítéletet hoz. 254. §. (1) A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletével együtt a per folyamán hozott egyéb határozatokat is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen fellebbezésnek egyáltalában nincs helye, vagy amelyek külön fellebbezéssel támadhatók meg. (2) A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében megállapítja, hogy az első fokú bíróság fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott ítéleti rendelkezése abban a részében, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályát veszti. (3) Az eljárást befejező határozatban az első fokú bíróságot meg kell nevezni, és ügyszámát is fel kell tüntetni. Ha a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán erre a körülményre kell utalnia. (4) A másodfokú eljárást befejező határozatot a felekkel kézbesítés útján az első fokú bíróság közli; a másodfokú bíróság a már írásba foglalt határozatot a jelenlevő feleknek azonban nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben feltünteti. Szünetelés a fellebbezési eljárásban 255. §. (1) Az eljárás szünetelésének a fellebbezési eljárásban csak akkor van helye, ha azt a feleknek kellőképpen megindokolt közös kérelmére a bíróság megengedi; ilyen engedélyt a bíróság ugyanabban a perben csak egyszer adhat. (2) Ha a per szünetelés folytán megszűnik (137. §), a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott első fokú határozatok, illetőleg az első fokú határozatoknak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik. Az ítélet jogerőssé, illetőleg végrehajthatóvá nyilvánítása 256. §. (1) A fellebbezési tárgyalás elhalasztása esetében a bíróság az érdekelt fél kérelmére a per összes adatainak mérlegelésével a 231. § bármelyik pontja alapján végrehaj thatónak nyilvánított ítélet végrehajtását egészen vagy részben felfüggesztheti, illetőleg az ítéletet egészen vagy részben végrehajthatóvá nyilváníthatja (231—232. §). (2) A másodfokú bíróság kérelemre a másodfokú eljárás során végzéssel bármikor megállapíthatja, hogy az ítéletnek fellebbezéssel, illetőleg csatlakozó fellebbezéssel meg nem támadott része jogerőre emelkedett [228. § (3) bekezdése]. Ha a bíróság a 251. § vagy a 252. § (1), illetőleg (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet teljes egészében hatályon kívül helyezi, a jogerőt megállapító végzés is hatályát veszti. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül 256/A. §. (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a) az első fokú bíróság ítéletét a 251. §-ban, illetőleg a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; b) a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, továbbá a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetésére vonatkozik; c) a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetéssel vagy a kamat fizetésével, illetve mértékével kapcsolatos; ' d) a pénz fizetése vagy ingó dolog kiadása iránti perben a pertárgy értéke az ötezer forintot nem haladja meg; e) a fellebbezést törvényen alapuló tartással vagy szülési költséggel kapcsolatos perben nyújtották be, és csak a tartásdíj (szülési költség) összege vitás; j) i fellebbező fél a fellebbezésében kéri az ügy tárgyaláson kívül történő elbírálását. (2) Az elnök az (1) bekezdésben említett esetekben is kitűzheti a fellebbezési tárgyalást, ha nem tartja az ügyet tárgyaláson kívül elbírálhatónak. (3) Ha a fellebbező fél a fellebbezésében, illetőleg az ellenfél a csatlakozó fellebbezésében vagy ellen-