Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

1136 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám (2) Ha az első fokú bíróság ítélete érdemben he­lyes, a másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellen­kező esetben az első fokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja, illetőleg közbenső ítéletet vagy részítéletet hoz. (3) A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai kö­zött (247. §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az az­zal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az első fokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem hatá­rozott. A másodfokú bíróság a fellebbezési (csatla­kozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellen­kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről. (4) Ha a közbenső ítélet elleni fellebbezés elbírá­lása után a követelés összegére (mennyiségére) nézve a tárgyalást folytatni kell, a másodfokú bíró­ság az iratokat az első fokú bíróságnak küldi meg. így jár el a másodfokú bíróság akkor is, ha a kere­setet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán a 213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítéletet hoz. 254. §. (1) A másodfokú bíróság az első fokú bíró­ság ítéletével együtt a per folyamán hozott egyéb határozatokat is felülbírálja, kivéve azokat, ame­lyek ellen fellebbezésnek egyáltalában nincs helye, vagy amelyek külön fellebbezéssel támadhatók meg. (2) A másodfokú bíróság az egyezséget jóvá­hagyó végzésében megállapítja, hogy az első fokú bíróság fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott ítéleti rendelkezése abban a részében, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályát veszti. (3) Az eljárást befejező határozatban az első fokú bíróságot meg kell nevezni, és ügyszámát is fel kell tüntetni. Ha a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán erre a kö­rülményre kell utalnia. (4) A másodfokú eljárást befejező határozatot a felekkel kézbesítés útján az első fokú bíróság közli; a másodfokú bíróság a már írásba foglalt határoza­tot a jelenlevő feleknek azonban nyomban kézbe­síti, és ezt a jegyzőkönyvben feltünteti. Szünetelés a fellebbezési eljárásban 255. §. (1) Az eljárás szünetelésének a fellebbe­zési eljárásban csak akkor van helye, ha azt a fe­leknek kellőképpen megindokolt közös kérelmére a bíróság megengedi; ilyen engedélyt a bíróság ugyanabban a perben csak egyszer adhat. (2) Ha a per szünetelés folytán megszűnik (137. §), a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott első fokú határozatok, illetőleg az első fokú határozatoknak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik. Az ítélet jogerőssé, illetőleg végrehajthatóvá nyilvánítása 256. §. (1) A fellebbezési tárgyalás elhalasztása esetében a bíróság az érdekelt fél kérelmére a per összes adatainak mérlegelésével a 231. § bármelyik pontja alapján végrehaj thatónak nyilvánított ítélet végrehajtását egészen vagy részben felfüggesztheti, illetőleg az ítéletet egészen vagy részben végre­hajthatóvá nyilváníthatja (231—232. §). (2) A másodfokú bíróság kérelemre a másodfokú eljárás során végzéssel bármikor megállapíthatja, hogy az ítéletnek fellebbezéssel, illetőleg csatla­kozó fellebbezéssel meg nem támadott része jog­erőre emelkedett [228. § (3) bekezdése]. Ha a bíró­ság a 251. § vagy a 252. § (1), illetőleg (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet teljes egészében hatá­lyon kívül helyezi, a jogerőt megállapító végzés is hatályát veszti. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül 256/A. §. (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a) az első fokú bíróság ítéletét a 251. §-ban, ille­tőleg a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; b) a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, továbbá a le nem rótt illeték, vala­mint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetésére vonatkozik; c) a fellebbezés csak az előzetes végrehajtható­sággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetéssel vagy a kamat fizetésével, illetve mértékével kap­csolatos; ' d) a pénz fizetése vagy ingó dolog kiadása iránti perben a pertárgy értéke az ötezer forintot nem haladja meg; e) a fellebbezést törvényen alapuló tartással vagy szülési költséggel kapcsolatos perben nyújtot­ták be, és csak a tartásdíj (szülési költség) összege vitás; j) i fellebbező fél a fellebbezésében kéri az ügy tárgyaláson kívül történő elbírálását. (2) Az elnök az (1) bekezdésben említett esetek­ben is kitűzheti a fellebbezési tárgyalást, ha nem tartja az ügyet tárgyaláson kívül elbírálhatónak. (3) Ha a fellebbező fél a fellebbezésében, illetőleg az ellenfél a csatlakozó fellebbezésében vagy ellen-

Next

/
Thumbnails
Contents