Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

1128 TANÁCSOK KÖZLÖNY!} 59. szám de a fél által bemutatott bizonyítékot is felhasznál­hatja. A külföldi jogról és a viszonosságról a bí­róság megkeresésére az igazságügyminiszter ad felvilágosítást. A bizonyítási eljárás lefolyása 201. §. (1) A bizonyítási eljárást a perbíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le. Ha azonban ez jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költ­ségtöbblettel járna, a bíróság azt a járásbíróságot keresi meg, amelynek területén a kihallgatandó személyek laknak, illetőleg amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben eszközölhető. A Bu­dapest területén foganatosítandó bírói cselekmé­nyek teljesítésére az igazságügyminiszter rendele­tével kijelölt bíróságot kell megkeresni. A bizonyí­tást a megkeresett járásbíróság mellett működő közjegyző is lefolytathatja. (2) A perbíróság székhelyén működő járásbírósá­got a bizonyítás lefolytatása végett megkeresni nem lehet. (3) A bizonyítást a perbíróság, illetőleg a megke­resett bíróság a kellően értesített felek távollété­ben is lefolytatja, és lefolytathatja akkor is, ha nem állapítható meg, hogy a fél a határnapról szabály­szerűen értesítve volt-e, vagy ha a fél részére az értesítés kézbesíthető nem volt. Igazolásnak ilyen­kor helye nincs, azonban a felek bármelyike kér­heti a bizonyítás megismétlését, ha ahhoz lényeges érdeke fűződik, és az azzal felmerülő újabb költ­ségeket előlegezi; a kérelem tárgyában az eset ösz­szes körülményeinek mérlegelésével akkor is a per­bíróság határoz, ha a bizonyítást megkeresett bíró­ság folytatta le. Ha a fél a kitűzött határnapról szabályszerűen értesítve volt, a bizonyítás megis­métlésével felmerülő költségekre a 80. § (2) bekez­dése irányadó. 202. §. (1) Ha a bizonyítást megkeresés útján foganatosítják, a megkeresett bírósággal az elnök közli mindazokat a kérdéseket, amelyeket a bizo­nyítás során tisztázni kell, illetőleg mindazokat az adatokat, amelyek a bizonyítás helyes lefolytatásá­hoz szükségesek. (2) A megkeresett bíróság a bizonyítás lefolyta­tására határnapot tűz ki, és arra a kihallgatandó személyeket megidézi, a feleket pedig a kitűzött határnapról értesíti. A megkeresett bíróság a bizo­nyítást népi ülnökök részvétele nélkül folytatja le. Egyébként a megkeresett bíróság a perbíróságra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el és — amennyiben a törvény másként nem rendel­kezik — a perbíróság jogait gyakorolja; a kihallga­tandó személyekhez a felek is indítványozhatnak kérdéseket. A megkeresett bíróság — a felek indo­kolt kérelmére, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesnek mutatkozik — további bi­zonyítást folytathat le. (3) A megkeresett bíróság a bizonyításról jegyző­könyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben mind a meg­kereső, mind a megkeresett bíróságot fel kell tün­tetni. 203. §. Azokban az esetekben, amikor a bizonyí­tást a törvény szerint a bíróság helyett az elnök is lefolytathatja, a bizonyítás során a bíróságra vo­natkozó szabályokat az elnök eljárására kell alkal­mazni. - 204. §. (1) Ha a bizonyítást olyan külföldi ál­lamban kell lefolytatni, amellyel a megkeresései teljesítésére a magyar állam által kötött nemzet­közi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat áll fenn, a bizonyítás iránt ennek megfelelően kell intézkedni. (2) A magyar állam által kötött nemzetközi meg­állapodás vagy viszonossági gyakorlat-hiányában a bíróság a félnek — kérelmére — határidőt szab­hat arra, hogy a bizonyítás lefolytatásáról a kül­földi állam jogszabályainak megfelelő és a szükség­hez képest felülhitelesített közokiratot mutasson be. (3) A külföldön lefolytatott bizonyítás érvényes­ségét a bizonyítás helyének joga szerint kell meg­ítélni, de azt akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha a jelen törvény rendelkezéseinek megfelel. 205. §. (1) A 202—204. §-ok eseteiben a bíróság a tárgyalás folytatására határnapot rendszerint csak a bizonyításról készült jegyzőkönyv, illetőleg a bemutatni rendelt közokirat megérkezése után tűz ki. (2) A bizonyítás eredményét a tárgyaláson az elnök ismerteti; az ismertetésre és a bizonyítás eredményére a felek észrevételeket tehetnek. A bizonyítás eredményének mérlegelése 206. §. (1) A bíróság a tényállást a felek előadá­sának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizo­nyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. (2) A per adataival egybevetett mérlegelés alap­ján a bíróság azt is meggyőződése szerint ítéli meg, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítani annak, ha a személyes megjelenésre idézett fél nem jelent meg, vagy a fél vagy képviselője valamely felhí­vásnak nem tett eleget, a hozzá intézett kérdésre nem felelt, vagy kijelentette, hogy valamely tény valóságáról nincs tudomása, vagy arra nem emlék­szik. (3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértői vélemény vagy más bizo­nyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg. Előzetes bizonyítás 207. §. Az érdekelt fél kórelmére akár a per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt előzetes bizonyításnak van helye, ha:

Next

/
Thumbnails
Contents