Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1129 a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna; b) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli; c) a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi. 208. §. (1) Az előzetes bizonyítást a per bíróságánál, ha pedig a per még nem indult meg, annál a közjegyzőnél kell kérni, akinek működési területén a kihallgatandó személyek laknak, illetőleg akinek működési területén a bizonyítás a legcélszerűbben eszközölhető; több ilyen közjegyző közül a fél szabadon választhat. (2) A kérelemben meg kell jelölni: a) az ellenfelet, ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát; b) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat; c) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak a 207. § értelmében helye van. (3) Azt, hogy az ellenfél ismeretlen, továbbá hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállanak, valószínűsíteni kell. 209. §. (1) A bíróság, illetőleg a közjegyző az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában — hacsak az ellenfél nem ismeretlen — az ellenfél meghallgatása után (113. §) határoz, sürgős esetben azonban enélkül is határozhat. A meghallgatás végett kitűzött határnapra szóló idézéshez csatolni kell a kérelem egy példányát. Ha a bíróság, illetőleg a közjegyző az ellenfél meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenféllel csak előzetes bizonyítás elrendelése esetében kell közölnie; ilyenkor a kérelem egy példányát a határozathoz kell csatolni. (2) Az előzetes bizonyítás elrendelése kérdésében fellebbezni csak a közjegyző elutasító határozata ellen lehet. 210. §. (1) Az előzetes bizonyításra a bizonyítás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A perbíróság az előzetes bizonyítást megkeresés útján is foganatosíthatja. (3) Ha az előzetes bizonyítást közjegyző folytatja Le. az ismeretlen ellenfél részére a szükséghez képest ügygondnokot (74. §.) rendelhet ki, s ő határoz nemcsak a megkeresett bíróság, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozó kérdésekben is. (4) Azokat a határozatokat, amelyeket a közjegyző az előzetes bizonyítás kérdésében hoz, a fellebbezés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azokat az a járásbíróság hozta volna, amelyhez a közjegyző tartozik. 211. §. (1) Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja. (2) A bizonyítás megismétlését vagy kiegészítését a bíróság szükség esetén hivatalból is elrendelheti. (3) Ha a per már folyamatban van, az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó általános szabályok irányadók. Ha a per még folyamatban nincs, a költségeket a közjegyző állapítja meg; a per megindítása esetében ezeket a költségeket a perköltséghez kell számítani. XI. Fejezet HATÁEOZATOK 212. §. (1) A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben — ideértve a per megszüntetését is — végzéssel határoz. (2) A bíróság ítéleteit „A Népköztársaság nevében" hozza. ítélet 213. §. (1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a 149. § alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. (2) A bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. A részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetőleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető, vagy megfelelően módosítható. (3) Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek álapján megillető követelés öszszege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását ítélettel előzetesen is megállapíthatja (közbenső ítélet). Ebben az esetben a tárgyalás a követelés összegére (mennyiségére) vonatkozóan csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható. Határozathozatal 214. §. (1) A bíróság a határozatát — ha tanácsban jár el — zárt tanácskozás után szavazással hozza meg. Egyhangúság hiányában a határozatot szavazattöbbséggel dönti el. (2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le szavazatát. A szavazásnál kisebbségben maradó bíró jogosult írásbafoglalt különvéleményét zárt borítékban az okirathoz csatolni. A különvéleményt csak a perorvoslat