Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 57. szám

57. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1051 b) a rezsianyagok, a talpaslétra és bakállvány, a munka- és védőruhák, valamint egyéb fogyóesz­közök költsége; c) az épületek korszerűsítési és fenntartási mun­káinál a lakosság (ideértve a társasházközösséget és a lakásfenntartó szövetkezetet) által beszerzett és helyszínen beszerelés céljából átadott alábbi la­kásberendezési tárgyak értéke: — főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.), — fűtőberendezés (kazán, kályha, konvektor, fűtőtestek, keringtető szivattyú), — melegvízellátó berendezés (gázvízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha, ellenáramú készülék), — házi vízellátáshoz tartozó tartály, hidrofor és szivattyú, — egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC) a hozzátartozó szerelvényekkel; d) azoknak az anyagoknak (felszerelési és be­rendezési tárgyaknak) az értéke, amelyeken beépí­tett (felszerelt) állapotban csupán felületi megmun­kálást, impregnálást, javítást, igazítást, kiegészítő szerelvényezést kell végezni; e) annak a berendezésnek az értéke, amelyet kijavítás, vagy valamely más szerkezet, vagy sze­relvény javítása miatt időlegesen kibontanak, le­szerelnek és visszaépítenek; j) a közlekedési pályák szerkezetéből kibontott és ugyanazon az építési munkahelyen visszaépí­tett anyag értéke. (3) A (2) bekezdés c) pontjában felsorolt beren­dezési tárgyak fogyasztói áron számított értéke után a vállalkozó anyagköltségként 3%-ot számít­hat fel. (4) Az anyagköltség — közvetlen anyag-, valamint — fuvarozási és rakodási költségből áll. 6. §. (1) A munkatétel egységének anyagszükségletét az Építőipari Költségszámítási Normák (továbbiak­ban: ÉKN) anyagnormái, ennek hiányában a rész­letrajz, szabásjegyzék vagy műhelyrajz szerint mű­szakilag indokolt mérték alapján kell meghatá­rozni. (2) A közvetlen anyagok előirányozható költségét az (1) bekezdés szerinti anyagszükséglet, továbbá a helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyv keltének időpontjában, vagy a felek által együttesen meg­állapított, azt követő időpontban érvényes utánpót­lási ár alapján kell meghatározni. (3) Utánpótlási árként — a felek megegyezésétől függően — az Építőipari Cikklista és Anyagár­jegyzékben közzétett árképzési anyagár is alkal­mazható. • (4) A hatósági és vállalati árjegyzékekben nem szereplő termékek utánpótlási árát a szállítótól be­kért árajánlat szerint, vagy a hozzá legközelebb álló termék árjegyzéki árához történő arányosítással kell — a termék használati tulajdonságait és soro­zatnagyságát is figyelembe véve — kialakítani. Az árarányosításra vonatkozó számítást meg kell őrizni. (5) Ha a felhasználásra kerülő nem hatósági áras terméket a vállalkozó saját maga állítja elő és a termékár arányosítással nem képezhető, vagy pe­dig az előállítási költséget az arányosítással képzett ár nem fedezi, a termékárat az árképzési irányel­vekkel, valamint az Építőipari Számlakeret költ­ségtartalmi meghatározásaival és egyéb előírásai­val egyező árvetés alapján kell kialakítani. Az ár­vetésben az üzemi általános, valamint fel nem osz­tott költséget az előző évi tényleges mértékben kell számításba venni. A teljes önköltség össze­gére legfeljebb 8%-os nyereség számítható. (6) Eltérő árjegyzéki árakon történő - beszerzés esetén a felek megegyezhetnek az előző évi be­szerzés összetétele alapján adódó átlagos (kevert) utánpótlási ár alkalmazásában. A több megye te­rületén munkát végző vállalkozó a kő- és kavics­bányászati termékek átlagos utánpótlási árát me­gyénként köteles kiszámítani. 7. §• (1) Az idényáras anyagok utánpótlási árát az alapár (idényfelárat, illetve idényengedményt figyelmen kívül hagyó ár) szerint kell számításba venni. Ha a vállalkozó az árjegyzéki árakból eseti engedményt kap vagy eseti felárat fizet, utánpót­lási árként ilyen esetben is az árjegyzéki árat kell figyelembe venni. (2) A megrendelőtől beépítés céljából térítés­mentesen átvett, valamint használt anyag esetén az anyagköltséget — kivéve az 5. § (2) bekezdés c) pontját — úgy kell kialakítani, mintha a munka a vállalkozó által beszerzett új anyagból valósulna meg. A megrendelőtől átvett anyag számításba vett költségének 1,03-szorosát az építmény bruttó ösz­szegéből visszatérítésként kell levonni. (3) A használt és az új anyag értéke közötti kü­lönbözetet a feleknek megegyezéssel kell meghatá­rozniok, a használt anyag bedolgozása miatt eset­legesen jelentkező eltérő költségfelmerülések figye­lembevételével. Fuvarozási és rakodási költség 8- §• (1) Fuvarozási és rakodási költségként kell elő­irányozni a munkatétel kivitelezéséhez szükséges közvetlen anyagok a termelőhelyről, feladóállomás-

Next

/
Thumbnails
Contents