Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)
1972 / 57. szám
1052 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 57. szám ról a munkahelyi depóniáig — szükség szerint a központi telepen vagy közbenső depónián keresztül — történő továbbításának, valamint a föld, bontási anyag- és törmelék elszállításának költségeit. (2) A fuvarozási és rakodási költség körébe tartoznak aj a fuvardíjak és ezek mellékköltségei, b) a rakodási és depóniaképzési költségek. (3) Nem tartoznak a fuvarozási és rakodási költségek körébe: a) a munkahelyi depóniától az anyagelőkészítő gépekig, illetve a bedolgozás helyéig végzett belső anyagmozgatás költségei, b) a földmozgatások és talajcserék költségei 900 m szállítási távolságig, c) az építőgépek oda- és visszaszállításával kapcsolatos költségek akkor sem, ha ezek a költségvetésben önálló tételt képeznek, d) a rezsianyagok, fogyóeszközök és egyes segédszerkezetek visszatérülő anyagainak fuvarozási és rakodási költségei. (4) Az anyagok fuvarozási és rakodási költségét — az Építőipari Fuvarozási és Rakodási Költségnormákban (továbbiakban: ÉFK) meghatározott vasúti és közúti fuvardíjnormák, valamint rakodási normák, — ennek hiányában az érvényben levő fuvardíjszabások alapján kell előirányozni. (5) Fuvarozási és rakodási költségként — a felek megegyezésétől függően — az Építőipari Cikklista és Anyagárjegyzékben közzétett szállítási költség is alkalmazható. (6) A fuvarozási és rakodási költséget az alábbi esetekben szabad a központi telepen (közbenső depónián) keresztül történő fuvarozás feltételezésével meghatározni: a) ha az építmény anyagszükséglete anyagfajtánként a nagyfogyasztói súlyhatárt nem éri el; b) ha az anyagok folyamatos fogadásához és tárolásához az építési munkahely adottságai miatt a megrendelő megfelelő tárolóteret az építési munkahelyen nem biztosít; c) ha az anyag vasúton a vállalkozó iparvágánynyal ellátott központi (vállalati, főépítésvezetőségi) telepére érkezik feltéve, hogy a központi telep és az építési munkahely azonos város (község) területén van; d) azoknál a segédszerkezeti anyagoknál, amelyeknek anyagnormáit az EKN törtszámban fejezi ki. (7) Ha a közvetlen anyag fuvarozási és rakodási költségét meghatározó feltételeket a költségvetés készítésekor a beszerzési hely vagy a fuvarozási mód bizonytalansága miatt kétséget kizáróan megállapítani nem lehet, a fuvarozási és rakodási költséget is az előző évi beszerzések összetétele alapján adódó súlyozott mértékben kell figyelembe venni. A több megye területén munkát végző vállalkozó az átlagos fuvarozási és rakodási költséget megyénként köteles kiszámítani. A közvetlen bérköltség 9. §. (1) Közvetlen bérköltségként kell előirányozni a munkatétel kiírási szövegében meghatározott szerkezet vagy munka kivitelezéséhez szükséges bérköltséget. (2) A közvetlen bérköltség felszámítható mértékét a műszakilag indokolt munkaidő és a munkához tartozó megfelelő törzsbér alapján kell megállapítani. (3) A munkatétel kiírási szövegében meghatározott szerkezet vagy munka műszakilag indokolt munkaidő szükségletét az ÉKN munkaidő normák vagy — ennek hiányában — vállalati (szövetkezeti) normák alapján kell meghatározni. (4) A hatósági árak esetén alkalmazható törzsbéreket az ÉKN általános előírása tartalmazza. (5) Ha a munka körülményei .miatt a munkavállalót bérpótlék illeti meg, az alábbiakat szabad a törzsbérhez hozzászámítani: a) az építési munkahely eseti, különleges feltételei miatt járó bérpótlékot (pl.: fertőzésveszély miatt egészségügyi-, vízfolyás feletti pótlék, magassági-, mélységi pótlék); b) azoknál az ÉKN tételeknél, amelyek kiírási szövege a munkaszint magasságának vagy mélységének szélső határait számszerű mértékben (pl.: 20—30 m-ig) meghatározza, a megadott szélső határt túllépő munkaszinten kivitelezett munkákkal járó bérpótlékot. (6) Az (5) bekezdésben említett pótlékok gépi adatfeldolgozással készített költségvetés esetén munkanemenként önálló tételként is előirányozhatok. (7) A megrendelő által teljesített munka ellenértékét a költségvetés szerinti bérköltségnek (közvetlen bér és szociális költség) megfelelő összegben kell visszatérítésként levonásba hozni, feltéve, hogy e munkákkal kapcsolatos — a 10. §-ban meghatározott — járulékos költségeket teljes egészében a megrendelő viseli. A járulékos költségek részbeni viselése esetén a szociális költségkulcsnak arányos részét kell megegyezés szerint a levonásnál figyelembe venni.
