Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33 b) iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) nem kötött tevékenység esetén a bérlő házastársa, illetőleg közeli hozzátartozója folytathatja, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használja, mint a bérlő. R. 22. §. (1) A bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultságot a 21. §-ban előírt feltételek fennállása esetén el kell ismerni. Az elismerést — a bérlő halálától számított harminc, illetőleg a bérlő iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységének a helyiségben történő folytatása esetén legfeljebb kilencven napon belül — a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében az elhelyező hatóságtól; b) más helyiség esetében pedig a bérbeadótól kell kérni. (2) Ha az elhelyező hatóság a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését megtagadta, e határozata a bíróság előtt nem támadható meg. (3) Ha a bérbeadó a kérelemre a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, ezt a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerésének kell tekinteni. Ha pedig a bérbeadó az elismerést megtagadta, a jogosultság megállapítását — az (1) bekezdésben előírt határidőket követő harminc napon belül — a bíróságtól kell kérni. Lemondás R. 23. §. (1) A bérlő a bérleti jogviszonyról lemondhat a) a házastársa, illetőleg a közeli hozzátartozója javára, ha az a helyiséget továbbra is arra a célra használja, mint a bérlő; b) — az elhelyező hatóság rendelkezése alatt nem álló helyiség esetében — a bérbeadó javára. (2) A lemondáshoz a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata szükséges. (3) Az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiségnek az elhelyező hatóság javára történő felajánlására, illetőleg közületi szerv részére való átengedésére a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. (4) A bérlő az (1) bekezdés b) pontja alapján alapuló lemondás esetében pénzbeni térítésre tarthat igényt. A térítés mértékére a felek megállapodása az irányadó. A helyiség cseréje R. 24. §. (1) A csereszerződés akkor érvényes, ha a cseréhez a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében az elhelyező hatóság a közületi szervek Helyezésére vonatkozó jogszabályok szerint engedélyt adott; b) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt nem álló helyiség esetében a bérbeaadó hozzájárult. (2) Ha az elhelyező hatóság a csereszerződéshez szükséges engedély megadását megtagadta, e határozata a bíróság előtt nem támadható meg. R. 25. §. (1) Az a cserélő fél, aki kisebb értékű helyiséghez jut, vagy egyébként hátrányosabb körülmények közé kerül, a csereszerződésben pénzbeli térítést (ellenértéket) köthet ki. (2) A pénzbeli térítés (ellenérték) mértékét a felek megállapodása határozza meg; az azonban az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályokban megállapított mértéket nem haladhatja meg. A helyiség elhagyása R. 26. §. (1) A helyiséget akkor sem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert az iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályban megengedett módon szünetelteti. (2) Az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló elhagyott helyiség igénybevételére a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A bérleti jogviszony megszűnése a bíróság ítélete és a hatóság határozata alapján R. 27. §. Az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség igénybevételére a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. Az albérleti jogviszony R. 28. §. (1) A bérlő a helyiség egy részét nem lakás céljára albérletbe adhatja. (2) Az egész helyiség vagy annak túlnyomó (50 százalékot meghaladó) része csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő azért van távol a helyiségtől, mert az iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályban megengedett módon szünetelteti.