Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 36. szám

860 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám c) a szakigazgatási szerv felügyeleti jogkörébe tartozó tanácsi vállalatoknál; d) olyan szövetkezetnél, illetőleg más szervnél, amelynek tevékenysége felett az állami felügyeletet a szakigazgatási szerv látja el. A felsorolt szerveknél a szakigazgatási szerv ügyészi kezdeményezés nélkül, hivatalból is jogosult, illetőleg köteles vizsgálatot tartani. E vizsgálatok közül a megyei, megyei városi és — városkörnyéki községek esetében — a városi tanács vb szakigazgatási szervei tekintetében a tanács szervezeti és működési szabályzata meghatározza a felügyeleti vizsgálatok gyakoriságára és módjára vonatkozó szabályokat. A b)—d) pontok vonatkozásában azonban nincs olyan rendelkezés, amely a vizsgálatok gyakoriságát megszabná. Az ügyész általában akkor kérje fel vizsgálatra a szakigazgatási szerv vezetőjét, ha törvénysértésre utaló adatok birtokában van. Ilyen adatok hiányában, kizárólag statisztikai megfontolásból vizsgáitatásra nem kerülhet sor. Vizsgáltatásnak kizárólag jogilag szabályozott kérdések tekintetében van helye, gazdaságossági, illetőleg célszerűségi megítélés alá eső kérdések tekintetében nincs. Ügyészi vizsgálat helyett általában akkor célszerű a felügyeleti szervnél kezdeményezni vizsgálat tartását, ha a törvénysértések feltárása érdekében bizonylatok, nyilvántartások, könyvelési adatok tételes átvizsgálására is szükség van (pl. a háztáji föld mértékére vagy a termelőszövetkezeti alkalmazottak bérezésére vonatkozó rendelkezések betartásának vizsgálatánál). A vizsgálatra való felkérésnél figyelembe kell venni a szakigazgatási szerv saját vizsgálati és egyéb feladatait is. A vizsgálat eredményessége érdekében a felkérés alkalmával az ügyész — segítő jelleggel — megjelölheti azokat a fő kérdéseket, amelyekre a vizsgálatnak ki kell terjednie. Az ügyészi kezdeményezésre tartott vizsgálat alapján a szükséges intézkedéseket a vizsgálatot végző szerv tegye meg. Dr. Katona Zoltán s. U., Vegyes rendelkezések A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a másodállás, mellékfoglalkozás, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésről A másodállásra, mellékfoglalkozásra, továbbá a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozó jogszabályokat — figyelemmel a most megjelent 17/ 1971 (VII. 22.) MüM számú rendeletre is.* — az alábbiakban egységes szerkezetben közzétesszük. * Szövegét „MüM. R."-el jelöljük. az egyöntetű végrehajtás elősegítése érdekében azok megfelelő értelmezéséhez magyarázatokat fűzünk. I. MÁSODIK VAGY TOVÁBBI MUNKAVISZONY KERETÉBEN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁS (MÁSODÁLLÁS, MELLÉKFOGLALKOZÁS) 1. Másodállás, mellékfoglalkozás fogalma Ha a dolgozó munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos időtartamra esik, a második munkaviszony: másodállás, ha pedig a munkaidők nem esnek azonos időtartamra, a második és további munkaviszony: mellékfoglalkozás. Amenynyiben a munkaidők részben esnek azonos időtartamra, a munkaviszony csak e részében minősül másodállásnak. (Mt. V. 34. § (2) bekezdés.) a) Például ha a dolgozó ,,A" munkaviszonyában 8,30—17,00 óráig tart a munkarend szerinti munkaidő, s a „B" munkáltatónál ugyanezen időtartam alatt kell munkát végeznie, foglalkoztatása: másodállás. Ezzel szemben a második munkaviszony: mellékfoglalkozás, ha a „B" munkáltatónál 18.00—19.00 óráig tart a dolgozó munkavégzése. b) Második és további munkaviszony létesítésére csak más vállalattal kerülhet sor. Nem lehetséges tehát, hogy ugyanazon vállalatnál (helyesebben: vállalaton belül) pl. a vállalat főkönyvelői teendőit a vállalat, egyébként mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkező Tervosztályának vezetője másodállásként lássa el, vagy pl. a Műszaki Osztály dolgozója bérelszámolási, a Könyvelési Osztály dolgozója pedig a vállalat műszaki rajzolói munkáját végezze „mellékfoglalkozás" stb. keretében. Az Mt. V. 36. § rendelkezése folytán nem kerülhet sor arra sem, hogy a példázott Műszaki Osztály dolgozója a vállalat műszaki rajzait, a könyvelési stb. osztály dolgozója pedig a vállalat bérelszámolási munkáit végezze munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. c) Nem változtat a b) pontban foglaltakon az a körülmény, hogy egyes esetben a munkáltatói jogkört a felügyeleti vagy más szerv gyakorolja. Pl. a miniszter alkalmazza a vállalat magasabb vezetőállású dolgozóit, de munkaviszonyuk az adott vállalattal áll fenn; a vállalat a munkahelyük, illetőleg munkáltatójuk és nem a minisztérium. Vagy pl. ismert, hogy egy-egy tanácsi szerv (szakigazgatási szerv, járási hivatal, kerületi hivatal) közvetlen felügyelete alá több intézmény tartozik, amelyek dolgozóival (vagy azok közül a vezetőkkel) szemben a munkáltatói jogkört gyakorolja. Mindkét példa szerinti esetben előfordulhat, hogy a miniszter, tanácsi szerv stb. ugyanazon dolgozót alkalmazza a felügyelete alá tartozó vállalatokhoz, intézményekhez, az. egyik helyen főfoglalkozás a másik helyen pedig másodállás