Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 859 b) A városi-járási ügyészség vezetője az ügyész­ség illetékességi területéhez tartozó, de székhelyén kívüli városok tanácsülésein akkor köteles megje­lenni, ha a tanácsülés napirendjén tanácsrendelet megtárgyalása is szerepel. 3. A tanácsrendelet-tervezetek észrevételezése A tanácsok önállósága és önkormányzati jellege abban is megnyilvánul, hogy országos szintű jog­szabályaink mind több kérdés rendezését utalják az illetékes tanácsok hatáskörébe. Ezért számolni kell a tanácsrendeletek számának növekedésével. Az ügyészségek fontos feladata, hogy elősegítsék és biztosítsák a tanácsrendeleteknek a magasabb szintű jogszabályokkal való összhangját. Arra kell törekedni, hogy az ügyész már előzetesen megtegye a tanácsrendelet-tervezetre törvényességi vonat­kozású észrevételeit, s így ne kelljen a már el­fogadott tanácsrendelet ellen óvást benyújtani. Ezért, ha a megyei, fővárosi, fővárosi kerületi, illetőleg városi tanács ezt igényli, az illetékes ügyészség már a tanácsrendelet-tervezetnek a vég­rehajtó bizottság elé terjesztése előtt — a tervezet gondos áttanulmányozása alapján — írásban te­gye meg észrevételeit. A felsorolt tanácsok végre­hajtó bizotságainak ülésein, illetőleg az említett tanácsok ülésein tanácsrendelet-tervezet megtár­gyalása esetén az ügyészi részvétel kötelező. Ily módon az ügyésznek alkalma van arra, hogy írás­ban vagy szóban felhívja a figyelmet a tanács­. rendelet-tervezet törvénysértő rendelkezéseire. In­dokolt esetben az illetékes főügyészség kérjen elő­zetes iránymutatást a vitás kérdésben a Legfőbb Ügyészség Általános Felügyeleti és Polgári Jogi Főosztályától. Ha az ügyészi észrevétel, illetőleg figyelemfelhívás ellenére a tanács a törvénysértő rendelkezést elfogadja, az ellen az ügyész lehetőleg még a tanácsülésen jelentsen be óvást. 4. Tájékoztatás a törvényesség helyzetéről A Tt. 26. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyészség a törvényesség helyzetéről tájékoztatja a tanácsot vagy a végrehajtó bizottságot. Általában az illetékes tanács szervezeti és műkö­dési szabályzata határozza meg, hogy az említett tájékoztatásra a tanácsülésen, illetőleg a végrehajtó bizottság ülésén kerül-e sor. A tanács, illetőleg a végrehajtó bizottság foglal állást abban a kérdés­ben is, hogy valamennyi jogterületre kiterjedő ál­talános tájékoztatást kér-e a törvényesség hely­zetéről, vagy ehelyett — esetleg az említett testü­letek munkatervéhez kapcsolódóan — egy-egy szakterületre vonatkozó résztájékoztatót (pl. az államigazgatási hatósági ügyintézés vagy a mező­gazdasági termelőszövetkezetek működésének tör­vényességéről szóló tájékoztatót). Általános tájé­koztatásra — a tanács ez irányú felkérése alap­ján — mintegy kétévenként kerülhet sor. Ha egyszerre tűzik napirendre a bíróság és az ügyészség tájékoztatóját, valamint a rendőrség be­számolóját, ezt a tájékoztató anyagának összeállí­tásánál figyelembe kell venni és az érdekelt társ­szervek vezetőivel való egyeztetés alapján az át­fedések elkerülésére kell törekedni. A megyei, fővárosi, fővárosi kerületi és városi ügyészség a vele azonos szinten működő tanács, illetőleg végrehajtó bizottság, a városi-járási ügyészség pedig az illetékességi területéhez tar­tozó bizottságaik részére adjon tájékoztatást a törvényesség helyzetéről. A Vhr. 23. §-ának (1) bekezdése értelmében a járási ügyészség a járás területén levő községi, nagyközségi tanács vagy végrehajtó bizottság ré­szére tájékoztatást adhat. Sem az ügyészségek lét­számhelyzete, sem munkaterhe nem teszi azon­ban lehetővé, hogy a járási ügyészségek külön­külön tájékoztassák az egyes községi tanácsokat a törvényességi helyzetről. Ezen túlmenően egy-egy község tekintetében általában nem is áll rendel­kezésre annyi tapasztalat, amennyi a tájékoztató elkészítéséhez szükséges. Ezért a járási ügyészség — ez irányú felkérés alapján — általában a járási hivatal által a községi tanácsi vezetők részére tartott időszakos értekez­leten adjon tájékoztatást a járás törvényességi helyzetéről. 5. Kapcsolat a járási hivatallal Járási szinten megszűntek a választott testületi szervek. Ezért a járási ügyészség vezetője a járási hivatal elnökével (elnökhelyettesével) alakítson ki munkakapcsolatot; időszakonként kötetlen formá­ban tájékoztassa a törvényesség helyzetéről, fő­ként a járási hivatal és a községi tanácsok munká­jára vonatkozó ügyészi tapasztalatokról. Mivel a járási hivatal első, illetőleg másodfokú államigaz­gatási hatósági feladatokat lát el, szükséges, hogy az illetékes ügyészség — mind a titkárságával, mind pedig szakigazgatási szerveivel — megfelelő kapcsolatot tartson. Mivel a hivatal ellátja a szö­vetkezetek állami felügyeletét is, a hivatal munká­ját illetően ügyészi vizsgálatra és vizsgáitatásra ugyanúgy kerülhet sor, mint korábban a járási ta­nács vb szakigazgatási szervei tekintetében. 6. A vizsgáitatás A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1959. évi 9. számú törvényerejű rendelet 7. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az ügyész követel­heti a szervek vezetőitől az alájuk rendelt szer­veknél vizsgálat tartását. Helyes jogszabály értel­mezés mellett ez a jog az ügyészt nem csupán a szerv irányítása alá tartozó szervek tekintetében, hanem az olyan szervek vonatkozásában is meg­illeti, amelyek tevékenysége felett a vizsgálatra felkért szerv felügyeletet (állami felügyeletet) lát el. Ennek megfelelően a tanácsi szakigazgatási szerveket vizsgálat tartására lehet felkérni: a) a helyi tanácsok megfelelő szakigazgatási szervénél; b) a szakigazgatási szerv irányítása alá tartozó intézménynél;

Next

/
Thumbnails
Contents