Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 35. szám
852 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám jogvesztés terhe mellett — legkésőbb 1971. június hó 30. napjáig bejelentést kell tennie az illetékes lakásügyi hatósághoz, hogy a lakást a vállalati bérlakások nyilvántartásába vegye fel. Ha a lakással rendelkező szerv az ilyen irányú igényét határidőben nem jelenti, vagy a lakás feletti rendelkezési jogáról kifejezetten lemond, a készenléti szolgálati lakás e jellege 1971. július hó 1. napjával megszűnik és a lakás tanácsi bérlakássá alakul át. Ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy miképpen alakul a lakásra (épületre) vonatkozó kezelői jog. A lakással rendelkező szervnek a készenléti szolgálati lakások lakásjogi (lakásügyi) helyzetének rendezésére irányuló kötelezettségének teljesítését követően az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. számú rendeletben (a továbbiakban: R.), illetőleg a 6/1970. (IV. 8.) ÉVM—MÉM—PM számú rendeletben (a továbbiakban: Vhr) előírt kötelezettségét is teljesítenie kell, azaz a kezelői jogot is rendeznie kell. Az állami lakóépületek kezelésével kapcsolatban a Vhr. 9. §-ának (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Ha valamely állami lakóépületben kizárólag vagy túlnyomó (50%-ot meghaladó) részben szolgálati lakások vannak, a lakóépületet az az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezeli, amely a szolgálati lakásokkal kizárólagosan, illetőleg azok nagyobb részével rendelkezik. A szolgálati lakások arányának megállapításánál a lakások számát kell alapul venni." Bár az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet a szolgálati lakások fogalmát a korábbi jogszabályoktól eltérően állapítja meg, az idézett rendelethely a vállalat bér- (korábban készenléti szolgálati) lakásokra is irányadó. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 29. §-a és az 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet 40. §-a (1) bekezdésének végrehajtásával kapcsolatban tehát a vállalati bérlakások kezelői jogának rendezése tekintetében a Vhr. 9. §-a (2) bekezdésének említett rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a vállalati bérlakással rendelkező szerv akkor jogosult, illetőleg köteles a lakóépület kezelésére, ha a lakóépületben kizárólag vagy túlnyomó (50%-ot meghaladó) részben vállalati bérlakások vannak. Ha a készenléti szolgálati lakások vagy azok egy része tanácsi bérlakássá alakult át és a Vhr. 9. §-a (2) bekezdésének feltételei nem állnak fenn, a szervnek a kezelői jogát a tanácsi házkezelési szerv részére kell átadni. Ezt megelőzően azonban az 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet 48. §-ának (2) bekezdése szerint a lakásügyi hatóságnak a lakás szolgálati jellegének megszűnését és tanácsi bérlakássá válását — a lakással rendelkező szerv bejelentése alapján, hivatalból vagy a szerv kérésére — határozattal meg kell állapítania. A kezelői jog rendezéséhez e — jogerős — határozat szolgál alapul. A Vhr. 31. §-a szerint a kezelésbevételkor a tanácsi házkezelési szerv követelheti, hogy a korábbi kezelő térítse meg részére a) az ingatlan jókarbahelyezéséhez (rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez) szükséges költségeket, ha a korábbi kezelő a jókarbantartási kötelezettségét nem, vagy nem kellő mértékben teljesítette; b) lakóépület és vegyes rendeltetésű épület esetében a kezelői jog átadása előtt keletkezett bérleti jogviszonyban kikötött bér és a jogszabály szerint megállapítható bér közötti különbözetet legalább három évre, ha a kikötött bér összege a megállapíthatónál alacsonyabb. A kezelői jog rendezésénél a R. 8., illetőleg 9. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A kezelői jog átadás-átvételét tehát az érdekelteknek elsősorban megállapodással kell rendezni. Ha azonban a kezelői jog átadás-átvételének kérdésében vagy feltételében nem tudnak megállapodni, a kezelő kijelölése és az érdekeltek ezzel kapcsolatos kötelezettségei felől az ingatlan fekvése szerint illetékes tanácsi igazgatási osztály határoz. A megállapodásban, illetőleg vita esetén a tanácsi igazgatási osztály határozatában a kezelésbevételre olyan időpontot célszerű megállapítani, amelytől a tanácsi házkezelési szerv a kezeléssel járó kötelezettségeknek eleget tud tenni. A kezeléssel járó feladatok lebonyolításának időben történő előkészítése érdekében a tanácsi házkezelési szervek kezdeményezzék az átadás-átvételi eljárást, a Vhr. 1., illetőleg 2. számú mellékletében foglalt előírások (felmérések) szerint. íí. A tanácsok adatszolgáltatási kötelezettsége a volt készenléti szolgálati lakások fenntartási szükségleteivel kapcsolatban Azokról a volt készenléti szolgálati lakásokról (lakóépületekről), amelyek 1971. július hó 1. napjával tanácsi bérlakássá váltak, az érdekelt tanácsi házkezelési szervek a közlemény melléklete szerinti adatokat Budapesten a Fővárosi Ingatlankezelési Főigazgatóságnak, a megyékben (megyei városokban) a megyei tanács végrehajtó bizottsága építésügyi szakigazgatási szervének két példányban küldjék meg. Az adatszolgáltatás egyik példányát 1971. augusztus hó 30. napjáig az ÉVM Lakás- és Kommunálisügyi Főosztályának kell megküldeni a szükség szerinti összesítéssel, szöveges értékeléssel, illetve kiegészítő megjegyzésekkel. Amennyiben az átadásra kerülő lakásvolumen lakótelepméretű (pl. kolónia) és az átadó szerv a lakások, lakóépületek fenntartása mellett a lakótelep üzemeltetésével, kommunális ellátásával kapcsolatos feladatokról is gondoskodott, erről az adatszolgáltatás keretében a melléklet 10. sorában, a „Megjegyzések" rovatban kell az alábbi adatokat közölni: á kezelt lakások száma, az 1970. évben éves szinten felmerült kommunális költségek (közvilágítás, parkfenntartás, köztisztaság, vízellátás stb.). Soltész László s. k., a Lakás- és Kommunálisügyi Főosztály vezetője