Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 771 d) a kölcsöntámogatásban részesült dolgozó által visszafizetett törlesztés összegéből és a késedelmi kamatból. 7- §• (1) A munkáltató szerv — a 8—9. §-ban említett szervek kivételével — a lakásépítési alapba helyezheti: a) a nyereségből képződő fejlesztési alapnak a munkáltató szerv döntése szerinti — egyéb kötelezettséggel nem terhelt — részét; b) a részesedési alapnak a Szabályzatban meghatározott hányadát. (2) A lakásépítési alap képzése fejlesztési vagy részesedési alap hiányt nem eredményezhet. 8- §• (1) A minisztérium, az önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szerv, továbbá a társadalmi szervezet a lakásépítési alapot az állami költségvetés által rendelkezésre bocsátott beruházási keretből képezheti. A képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények tárgyévi január 1-i létszáma után számítva nem haladhatja meg a dolgozónkénti 1000 forintot. A lakásépítési alap képzése miatt a beruházási keretek nem emelhetők, illetve ilyen igényt előterjeszteni nem lehet. (2) A központi költségvetési folyószámlás szerv az intézetfejlesztési célokra rendelkezésre álló összeg legfeljebb 20%-át, a személyi érdekeltségi alapjának pedig saját döntése szerinti hányadát helyezheti a lakásépítési alapjába, feltéve, hogy azt egyéb kötelezettségek nem terhelik. (3) A tanács a lakásépítési alapot a fejlesztési alapjának előző évben elért bevételi többletéből képezheti. A lakásépítési alap képzésének mértéke a tanácsi költségvetési szervek, intézmények — ideértve a tanácsi kötségvetési folyószámlás szerveket és a költségvetési üzemeket is — tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 forint. 9- §• A szövetkezeti szövetség az éves költségvetése keretében képezhet lakásépítési alapot. A képzés mértéke a szövetség és a költségvetési gazdálkodást folytató intézményei tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 forint. 10. §. (1) A lakásépítési alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntéstől kezdődően az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókjánál vezetett „Lakásépítési alap számlán" kell kezelni. A számla megnyitására és vezetésére az OTP-vel bankszámlaszerződést kell kötni. A számlán kezelt összegek után az OTP kamatot nem térít. (2) A „Lakásépítési alap számla" megelőlegezésére bankhitelt nyújtani nem lehet. 11, §• (1) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból: a) kölcsön nyújtásával támogathatja a dolgozóinak telepszerű és egyedi többszintes lakóház, valamint családiházépítését, ideértve az OTP beruházásában értékesítés céljára épített lakás megvásárlását is, a 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében említett öröklakások kivételével; b) bérlő-, illetve vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében a tanács részére meghatározott összeg átadásával hozzájárulhat a tanácsi lakásépítés növeléséhez; c) a dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér- és szolgálati, illetőleg a szerv tulajdonába kerülő lakásokat építhet; d) megtérítheti az OTP által a 15. § (1) bekezdése szerint a dolgozó terhére felszámított 1%-os kezelési költséget; e) köteles fizetni a bérlőt a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a külön jogszabályok alapján megillető — a munkáltató szervet terhelő — lakás-használatbavételi díjat, illetőleg térítést. (2) Telepszerű többszintes lakóházépítésnél a munkáltató szerv a lakásépítési alapból a tanács számára folyósíthatja a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM— P M számú együttes rendelet alapján a dolgozót terhelő út- és közműfejlesztési hozzájárulást. (3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a tanács részére átadott összeg a dolgozóra nem hárítható át. A (2) bekezdés alapján folyósított hozzájárulás a dolgozóra részben vagy egészben csak akkor hárítható át, ha a dolgozó a támogatás fejében vállalat kötelezettségének nem tett eleget. 12. §. (1) A munkáltató szerv a dolgozó lakásépítéséhez legalább áz önköltségnek megfelelő térítés ellenében — a jogszabályokban megállapított keretek között — a Szabályzatban meghatározott egyéb segítséget is nyújthat (előkészítő munkák elvégzése, szervezés, lebonyolítás, fuvareszközök, munkaeszközök kölcsönzése, használt, bontott anyagok értékesítése). Ha a munkáltató szerv feladatának végrehajtását nem gátolja, támogatásként a saját építő-, szak- és szerelőipari, valamint tervező kapacitását is a dolgozó rendelkezésére bocsáthatja. Az elvégzett teljesítményt legalább az ágazati számlakeret előírásai szerint számított tényleges szűkített önköltség és az időszaki fel nem osztott költségek arányos részének együttes összegében kell a dolgozóval elszámolni. (2) A munkára jelentkező dolgozók részvételét az építési munkálatokban a lehetőségekhez képest biztosítani kell.