Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 29. szám

29. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 721 20. §. (1) A Tanácsot össze kell hívni: — a tanácstagok egynegyedének indítványa; — a Minisztertanács, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága rendelkezése alapján is [Tt. 30. § (2)—(3) bek.]. (2) A Tanács ülésének napirendi tervezetébe fel kell venni: — a Minisztertanács, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott napi­rendet [Tt. 30. § (3) bek.]; — a Hajafias Népfront bizottságának és a Tanács bizottságainak javaslatait [Vhr. 25. § (3) bek.]; — a tanácstagok egynegyedének napirendi ja­vaslatát (Vhr. 26. §). (3) A Tanács összehívására és ülésének napi­rendjére vonatkozóan a végrehajtó bizottság a következő szervek indítványait és javaslatait is figyelembe veszi: A község életében jelentős szerepet be­töltő szervezeteket kívánatos itt megjelölni (pl. amelyekkel a tanács együttműködési megálla­podást kötött, vagy kötni szándékozik). (4) A (3) bekezdésben felsorolt szervek el nem fogadott indítványairól és napirendi javaslatai­ról a végrehajtó bizottság a Tanácsot tájékoz­tatja. 21. §. Az előterjesztés két részből áll: a) az első részben — a tárgyat pontosan meg kell határozni; — meg kell jelölni, hogy a Tanács foglalko­zott-e korábban az előterjesztés tárgykörével és ha igen, milyen határozatot hozott; — meg kell nevezni a téma előadóját és az előterjesztés előkészítésében résztvevő személye­ket, vagy szerveket; — az előterjesztésből ki kell tűnnie a meg­előző összehangoló munkának, az esetleges el­térő véleményeknek; — fel kell tüntetni mindazokat a körülmé­nyeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a meghozandó döntést; b) az előterjesztés második része a határo­zati javaslat: — a határozati iavaslat csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat, indo­kolást nem tartalmazhat; — a határozati iavaslat ne ismételje meg a szervek jogszabályban előírt feladatait; — az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni; — a határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megne­vezését és a végrehajtás határidejét; — a végrehajtás határide;ére tett javaslat „azonnal", ,,folyamatos" vagy naptár szerinti megjelölést használhat; folyamatos határidő ese­tén meg kell jelölni az időközönkénti beszámo­lás időpontjait is; — ha a határozati iavaslat nem, vagy nem csak az előterjesztés készítőjét jelöli meg fele­lősként, vagy más szervre is megállapít kötele­zettséget, csak úgy terjeszthető a Tanács elé, ha az érintett szerv véleményét kikérték és ez az előterjesztés első részéből kitűnik. 22. §. Tanácsrendelet előkészítése során a vég­rehajtó bizottság titkárának ki kell kérnie a járási hivatal, valamint a rendelet tárgya sze­rint érdekelt más szervek véleményét. A tervezetet általában a Tanács hirdetőtáblá­ján napra közszemlére kell tenni. ,,A tanács ülésén tanácskozási joggal vehet részt az, akit törvény, törvény­erejű rendelet, minisztertanácsi rende­let és határozat vagy a tanács szerve­zeti és működési szabályzata megjelöl, valamint az, akit az ülésre a végrehajtó bizottság meghívott." [Tt. 32. § (1) bek.] 23. §. (1) A tanácsülésen tanácskozási joggal ve­hetnek részt: a) az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és a Minisztertanács kiküldöttei; b) a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és kiküldöttei; c) a Hazafias Népfront bizottságának elnöke, vagy titkára; d) az érdekelt szakszervezeti szerv vezetője; e) a járásbíróság elnöke, a rendőrkapitányság vezetője vagy képviselője; f) mindazok, akiket jogszabály (Tt. 5. §) erre fel­jogosít, így különösen a járási ügyészség vezetője és a járási (járási-városi) népi ellenőrzési bizottság elnöke vagy képviselői; g) a megyei tanács végrehajtó bizottságának tag­jai és kiküldöttei; h) a járási hivatal elnöke és kiküldöttei; i) a miniszterek és a megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásánál; j) a nem tanácsi szerv vezetője a szerv munká­ját, beszámolóját vagy javaslatát érintő napirendi pont tárgyalásánál [Vhr. 30. § (1)—(2) bek.]. (2) A Tanács, a Tt. 32. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, alapján, ülésein rendszeres tanács­kozási jogot biztosít még a következőknek: Ilyen jogot adhat a Tanács például a község díszpolgárainak, az általa megjelölt kitüntetés birtokosainak, azoknak, akik korábban a Tanács tisztségviselői voltak, magatartásukkal közmegbe­csülést érdemeltek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents