Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 29. szám

722 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám 24. §. (1) A Tanács ülésése meg kell hívni: a) a tanácstagokat; b) a 23. § (1) bekezdés c), d), e), f), h) pontjában és (2) bekezdésében megjelölteket; c) a napirend tárgya szerint illetékes szervet, illetőleg a felettes szervet; d) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges; erre az előterjesztő is javaslatot tehet. A Vhr. 27. § (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a Tanács további személyek meghívását is elrendelheti. (2) A meghívó tartalmazza: — az ülés helyét és időpontját, — a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét, — mellékletként a határozati javaslatok teljes szövegét, — a bonyolultabb vagy jelentős hatású ügyek előterjesztésének teljes vagy vázlatos szövegét. (3) A Tanács ülésére szóló meghívót a tanácselnök és a végrehajtó bizottság titkára írja alá. 25. §. A Tanács ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a végrehajtó bizottság a lakosságot útján értesíti. 26. §. A Tanács a kövekező ügyekben dönt zárt ülésen: Zárt ülésen a tanács általában személyi ügyekben (összeférhetetlenségi, választási, kinevezési ügyek) dönt. „A tanács ülését a tanácselnök vezeti." [Tt. 31. § (1) bek.] 27. §. A tanácselnök feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban: — megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e; — megnyitja az ülést; — előterjeszti a napirendi javaslatot; — napirendi pontonként megnyitja, irányítja, lezárja és összefoglalja a vitát, valamint figyelemmel kíséri a tanácsülés határozatképességét; — napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat; — biztosítja a tanácstagok interpellációs jogának gyakorlását; — biztosítja az ülés zavartalan rendjét; — ismerteti a Tanács következő ülésének tervezett napirendjét; — berekeszti az ülést. 28. §. A Tanács a tanácselnök javaslata alapján esetenként elnökséget választ. Az elnökség összetétele is meghatározható (tisztségviselők, tanácstagok, tanácskozási joggal meghívottak stb.) A végrehajtó bizottság, illetőleg a tisztségviselők állandó elnökséget is alkothatnak. 29. §. A tanácskozás rendje: a) a Tanács — a tanácselnök előterjesztése alapján — dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, a végrehajtó bizottság munkájával, valamint az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatásról; b) a tanácselnök előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja, ha az a munkatervtől eltér, bejelenti, ha valamely napirendi ponttal kapcsolatban tanácsi bizottság az előterjesztéshez észrevételt kíván tenni; beszámol továbbá azokról a javaslatokról, amelyeket a végrehajtó bizottság nem vett fel a napirendi tervezetbe; c) a Tanács ülésének napirendjéről a Tanács határoz; d) a tanácselnök minden előterjesztés és az azzal kapcsolatos határozati javaslat felett különkülön nyit vitát; — az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti; — az előadóhoz a tanácstagok és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell; — a Tanács a vita folyamán megadhatja a felszólalási jogot olyan személyeknek is, akiknek egyébként nincs tanácskozási joguk [Vhr. 30. § (3) bek.]; — a vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a Tanács bármely tagja javaslatot tehet; az indítvány felett a Tanács vita nélkül határoz; — a vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra. „A határozathozatalhoz a jelenlevő tanácstagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a tanácselnök szavazata dönt." [Tt. 31. § (3) bek.] 30. §. (1) A tanácselnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a, vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni. A szavazás eredményének megállapítása után a tanácselnök kihirdeti a határozatot. (2) A tanácstagok igenlő vagy ellenszavazatokkal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. (3) A Tt. 31. § (4) bekezdésben foglaltakon kívül a tanácstagok többségének (legalább tanácstag) szavazata szükséges a következő ügyekben: