Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 26. szám

668 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám kás kezelőjével állanak munkaviszonyban, a folyósító szerv a kezelő szervtől negyedévenként igényelheti a kifizetett lakbérhozzájárulás megtérítését. Az ismertetett rendelkezések értelmében, ha egy vállalati kezelésben levő lakás bérlője a vállalat alkalmazottja, a vállalattól megkapja a lakbérhozzájárulást, amelyet a bérlő a vállalatnak lakbérként visszafizet, ezért a vállalat nem igényelheti a költségvetésből a lakbérhozzájárulás megtérítését. Ha az említett lakás bérlője vagy második keresője nem a vállalat, hanem pl. költségvetési szerv alkalmazottja, a munkáltatójától megkapja a lakbérhozzájárulást, de a munkáltató — a lakbérhozzájárulást igazoló lap 5. sorában levő bejegyzés szerint — nem a költségvetéstől, hanem a lakás kezelőjétől (a vállalattól) igényli negyedévenként az alkalmazottja részére kifizetett lakbérhozzájárulás visszatérítését. Minthogy a költségvetési és folyószámlás szervek nem tartoznak az állami vállalatok vagy nem a költségvetésből gazdálkodó egyéb állami szervek közé, ezért a kezelésükben levő lakás bérlője és második keresője részére kifizetett lakbérhozzájárulás visszatérítését a kezelő szerv, illetve a munkáltató az állami költségvetésből igényli. ' Az állampolgár tulajdonában levő lakl^ nem tartozik az állami vállalat vagy nem a költségvetésből gazdálkodó egyéb állami szerv kezelésében illetőleg a nem állami szerv tulajdonában levő lakás fogalmi körébe. Ezért ennek bérlője és második keresője részére a munkáltató által kifizetett lakbérhozzájárulást az állami költségvetéstől kell igényelni, nem pedig az állampolgártól (a lakástulajdonostól). Pénzügyminisztérium Ipari és Építőipari Főosztáy ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jogi felügyelet 17. A dolgozó anyagi felelőssége akkor is teljes, ha a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban [Mt. 58. §-ának (1) bekezdése] a hiány (kár) a dolgozó gondatlan bűncselekménye folytán keletkezett. Az Mt. 58. §-ának (1) bekezdése szerint dolgozó a vétkességére tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a dolgozó a gondatlan bűncselekménynyel okozott kárért háromhavi, ha pedig a büntetőbíróság szabadságvesztés büntetésre ítélte, egyévi átlagkeresetével felel. Az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének c) pontjára tekintettel a gyakorlatban vitássá vált, hogyan alakul egyrészt a hatáskör, másrészt az anyagi felelősség mértéke, ha az Mt. 58. §-ának (1) bekezdésében említett hiány — amelyért a dolgozó vétkesség nélkül is teljes felelősséggel tartozik — társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntette [Btk. 298. § (1) és (2) bekezdés], tehát gondatlan bűncselekmény eredményeképpen keletkezik. [A Btk. 302. §-ának (4) bekezdésében meghatározott gondatlan rongálás bűntette esetén a probléma nem merül fel, mert ezt a kérdést az Mt. V. 96. §-ának (2) bekezdése szabályozza]. A helyes álláspont a következő: a) A dolgozó nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe annak folytán, hogy azt a hiányt, amelyért vétkesség nélkül is teljes felelősség terheli, a. Btk. 298. §-ának (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott gondatlan bűncselekménnyel okozta. Ezért a felelőssége ilyen esetben is teljes. Az Mt. 58. §-a szerinti felelősség ugyanis kártérítési felelősség, mégpedig arra való tekintet nélkül, hogy a dolgozót terheli-e vétkesség vagy sem. Itt az objektív felelősségnek a munkajog szerinti egyik formájáról van szó. A dolgozó a visszaszol-