Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 651 Ezzel az értesítéssel a 15/1971. (V. 22.) É V M— MüM számú együttes rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a téli munkaszünet tartama alatt ideiglenes munkaviszonyt létesíthet. Munkavállalónk személyi adatai: Állandó lakása: Személyi igazolvány száma: Munkakönyv száma: 19... év hó nap. a vállalat cégbélyegzője és aláírás Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a munkaügyi miniszter 16/1971. (V. 22.) ÉVM—MüM számú együttes rendelete az építőipari dolgozók különélési pótlékáról A pénzügyminiszterrel, egyéb érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az illetékes szakmai szakszervezetekkel egyetértésben a következőket rendeljük. , 1- §• (1) A rendelet hatálya kiterjed 1. a) az állami (tanácsi) építőipari vállalatok, a társadalmi szerv építőipari vállalata; b) a vízügyi igazgatóságok, a Vízkutató- és Fúró Vállalat; c) a MÁV Építési és Pályafenntartási Szakszolgálat építési főnökségei, továbbá d) a Fővárosi Gázművek Vállalat, a Vízművek (Budapest), a Fővárosi Csatornázási Művek építőipari részlegei (a továbbiakban: vállalatok) munkásaira és építési munkahelyi alkalmazottaira (a továbbiakban: dolgozó); 2. a) a vízgazdálkodási vállalatok és társulatok, az 1. d) pontban nem említett víz- és csatornamű vállalatok, továbbá a fürdő vállalatok építőipari részlegei; b) a tanácsok felügyelete alá tartozó ingatlankezelő, parképítő, kertészeti, köztisztasági, temetkezési, kéményseprő, város- és községgazdálkodási vállalatok építőipari részlegei; c) a KPM közúti igazgatóságok építőipari részlegei; d) a Kereskedelmi Berendezéseket és Gépeket Gyártó Vállalat Berendezési Gyára építőipari részlege; e) az Országos Műemléki Felügyelőség; f) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek, mezőgazdasági szakszövetkezetek és ezek társulásának építőipari részlegei, ideértve a szövetkezetek építőipari közös vállalatát, közös vállalkozását és építőipari egyszerűbb gazdasági együttműködését is; g) az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, erdőés vadgazdaságok építőipari részlegei (a továbbiakban együtt: egyéb szervek) családfenntartó építőipari munkásaira, illetve időszaki főfoglalkozású építőipari dolgozóira (a továbbiakban: dolgozó). (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) a vállalatoknál és egyéb szerveknél [(1) bekezdés 1. és 2. pont] foglalkoztatott gépjárművezetőkre, kivéve a dömpervezetőket és az építőipari gépláncban dolgozó tehergépjárművezetőket, továbbá a szakmunkás tanulókra még akkor sem, ha foglalkoztatásuk szakmunkásbérrel történik; b) a vállalatoknál [(1) bekezdés 1. pont] foglalkoztatott, nem építési munkahelyen dolgozó alkalmazottakra ; c) az egyéb szerveknél [(1) bekezdés 2. pont] foglalkoztatott nem családfenntartó építőipari fizikai dolgozókra; d) az (1) bekezdés 2. f) pontjában felsorolt mezőgazdasági nagyüzemek tagjaira. (3) Az előző bekezdés a)—b) pontjában említett dolgozókra a kiküldetési (külszolgálati) élelmezési költségtérítések rendelkezései az irányadók; c) pontjában említett dolgozók azonban kiküldetési (külszolgálati) élelmezési költségtérítésben sem részesíthetők. • 2. §. (1) Különélési pótlék — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — annak a dolgozónak jár, aki menetrend szerinti közforgalmú közlekedési eszközzel, vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítással naponta — a dolgozó munkahelyére (munkakörére) érvényes munkaidőbeosztás' betartásával — állandó lakóhelyéről munkahelyére bejárni nem tud, vagy bejárás esetén állandó lakóhelyétől legalább napi 14 órát tölt távol. _ (2) A vállalat nem építési munkahelyén (segédüzemben, házgyárban, anyagtelepen, szociális- és kultúrális intézményben, vállalati központban stb.) állandó telephelyre alkalmazott dolgozónak különélési pótlék akkor jár, ha állandó telephelyén kívül más helységben foglalkoztatják és menetrend szerinti közforgalmú közlekedési eszközzel, vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítással — a dolgozó munkahelyére (munkakörére) érvényes munkaidőbeosztás betartásával — sem állandó lakóhelyére, sem telephelyére nem tud visszatérni, vagy visszatér ugyan, de távolléte a napi 12 órát eléri vagy meghaladja. (3) A távollét időtartamának megállapításakor a) figyelembe kell venni a napi törvényes munkaidőt, az elrendelt túlmunka idejét, a munka utáni tisztálkodási időt, továbbá a vállalati utazási kedvezménnyel igénybe vett közlekedési eszköz menetrendje szerint a lakóhelytől való indulástól az oda történő visszaérkezésig az utazással és a szükséges várakozással eltöltött időt;