Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 14. szám

364 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám vezetője, a járási, illetőleg megyei városi kerületi hivatalt elnöke képviseli. (2) Képviselettel a szerv más tisztségviselője, tagja vagy dolgozója, illetőleg — a képviseletre vonatkozó szabályok keretei között — más szerv vagy személy is megbízható. Ind. 1. A javaslat 1. §-a az államélet fejlesztésének célkitűzéseként fogalmazza meg a törvény célját, éspedig: a szocializmus teljes felépítése érdekében fejlessze a tanácsok munkáját, önállóságát, tevékenységük szakszerűségét, és növelje a központi állami irányítás hatékonyságát. Ezt a törvény egészén végigvonuló alapvető célkitűzést több konkrét rendelkezés érvényesíti és biztosítja; ezek közül a leglényegesebbeket az indokolás a javaslat megfelelő fejezeténél feltünteti. Ind. 2. A tanácsok tevékenységének elemzése ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy a tanácsoknak eddig tulajdonított államhatalmi funkció r\em fejezte ki tényleges helyüket és szerepüket. Az eddigi államhatalmi jelleg elhagyása azonban nem jelenti azt, hogy a tanácsok a jövőben nem gyakorolnak hatalmat; hatalomgyakorlásuk nem speciális jellegű, alapja az, hogy a nép hatalmát megvalósító szocialista államszervezetnek részei. Ugyancsak nem igazolódott a tanácsok tömegszervezeti jellege sem. A tanácsok, már szervezeti formáikat tekintve is, szükségképpen nélkülözték a tömeg szervezetek sajátosságait. Tevékenységük tartalma pedig lényegében tért el a tömegszervezetekétől. A tanácsok tömegkapcsolatai azonban továbbra is — sőt egyre fokozódó mértékben — nélkülözhetetlen elemei tevékenységüknek. Ez a szocialista demokrácia fontos összetevője. Ezekre is figyelemmel tartalmazza a javaslat 2. §-a a tanácsok jellegére vonatkozó törvényi meghatározást. Ind. 3. A tanácsok feladataik ellátása során többirányú szoros kapcsolatban működnek a Hazafias Népfronttal, az állampolgárok tömegszervezeteivel és más szervezeteivel, az egyéb nem tanácsi szervekkel, s feladataik ellátásában biztosítják a lakosság tevékeny részvételét (3. §.). E kapcsolatokban a javaslat kiemelt jelentőséget tulajdonít a Hazafias Népfronttal való együttműködésnek. Ez következik a Hazafias Népfrontnak társadalmunk életében betöltött szerepéből, továbbá abból, hogy a Hazafias Népfront a tanácsok tömegpolitikai bázisa. A tömegszervezetek (szakszervezetek, KISZ, Nőbizottság stb.) mellett a tanácsok az állampolgárok egyéb szervezeteire (egyesületekre, érdekvédelmi szervekre stb.) is támaszkodnak. A javaslat a tanácsok és a lakosság kapcsolatát a lakosságnak a tanácsi feladatok ellátásában való tevékeny részvételében határozza meg. A tanácsok feladataik megvalósítása érdekében nem nélkülözhetik a helyi szükségleteket kielégítő és egyéb gazdasági szervekkel való hatékony együttműködést sem Ind. 4. A javaslat 4. §-ában a hatályos tanácstörvénytől részben eltérően jelöli meg a tanácsok működési területét. A jövőben a választási törvény értelmében a járásokban, és a városi kerületekben tanácsok választására nem kerül sor, bár a járás állami területi egység marad. A javaslat a tanácsok működési területének meghatározásával különbséget tesz a községben, nagyközségben, városban, megyei városban és a főváros kerületeiben működő helyi, illetőleg a megyei, valamint a fővárosban működő fővárosi tanács között. Ebből eredően a valamennyi tanácsra egységesen jellemző feladatok és hatáskörök mellett külön határozza meg a helyi tanácsok és a megyei tanácsok feladat- és hatáskörét. Különleges helyzete van a fővárosi, illetőleg a fővárosi kerületi tanácsoknak. E vonatkozásban a javaslat II. fejezete konkrét rendelkezéseket tartalmaz. Ind. 5. A javaslat a tanácsok, mint testületek tevékenységének lényeges feltételeként határozza meg a tanácsok feladatkörét és hatáskörét megállapító jogszabályok körét, rögzítve, hogy ezek csak az államhatalom és az államigazgatás legfelső szervei által kibocsátott jogszabályok — törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és határozat —, továbbá tanácsrendeletek lehetnek. Ez a szabály a testületi hatáskör fontos garanciája (5. §). Ind. 6. A javaslat (6. §) az államigazgatás egységesítésére vonatkozó elvi tételt fejezi ki azzal a rendelkezéssel, amely szerint a tanácsok hatáskörébe tartoznak a lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatok. E rendelkezés egyrészt azt jelenti, hogy a már megindult egységesítési folyamat folytatásaképpen a jelenlegi, számos szervtípus által intézett államigazgatási tevékenységet a lakosságot közvetlenül érintő feladatok tekintetében egyre teljesebb mértékben a tanácsi államigazgatási szervezet keretei között kell ellátni, másrészt a jövőben jelentkező, a lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatokat általában a tanácsok hatáskörébe kell utalni. Hatályos jogunkban hasonló, a tanácsok általános hatáskörét megállapító rendelkezés eddig nem volt. Törvénybe foglalása alátámasztja a tanácsok önállóságát, fokozódó szerepüket a lakosság ügyeinek intézésében. Nem kevésbé jelentős a javaslat azon rendelkezése, amely a tanácsok részére biztosított feladatkör és hatáskör további, a tanácsok rendszerén belüli megosztásának alapvető szabályát tartalmazza. Eszerint a tanácsok hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket első fokon általában a helyi tanácsok intézik. E rendelkezés felel meg a decentralizálás követelményének, mely szerint a lakosság ügyeit általában a lakossághoz legközelebb álló helyi szervekre kell bízni. Ind. 7. A hatályos szabályozás a tanácsok és szerveik hatáskörét nem különíti el. A javaslat megállapítja, hogy nemcsak a tanácsnak, hanem a végrehajtó bizottságnak, s a szakigazgatási szer-