Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 11. szám

11. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 303 mentén fekvő utas- és jármű-kiszolgáló létesítményeket; — Budapestnek az országban elfoglalt központi szerepe alapján kialakult túlzott terhelése csökkenjék az átmenő forgalom elterelési lehetőségének megteremtésével; — tovább kell fejleszteni a településhálózat egyes központjai, továbbá a központok és a vonzáskörzetükbe tartozó települések közötti közvetlen közlekedési és hírközlési kapcsolatot, illetve a meglevő összeköttetések kapacitásának bővítését; — a közúti és a vasúti, valamint a vezetékes szállítás (energia stb.) célszerű munkamegosztásának kialakítása legyen összhangban a településhálózat és a termelőerők területi fejlesztésével; — a nagyobb települések vonzáskörzetének közlekedési hálózatát és eszközeit úgy szükséges fejleszteni, hogy a személyforgalom döntő részét kitevő napi hivatás-forgalomban az utazási idő csökkenése és a szállítási tevékenység minőségi színvonala a jelenleg meglevő feszültségeket fokozatosan feloldja; — a városi közlekedés fejlesztésében — az egyéni közlekedési eszközök számának gyors növekedése által támasztott igények figyelembevétele mellet.t — a tömegközlekedés elsődlegessége jusson érvényre. Kiemelten kell gondoskodni a főváros — a többi várostól eltérő megoldásokat igénylő — tömegközlekedésének fejlesztéséről. 5. Vízkészleteink eloszlása az ország területén egyenlőtlen, ezért a területfejlesztésnek a vízgazdálkodás fejlesztési lehetőségeivel és célkitűzéseivel való összehangolása fokozott jelentőségű; — fejlesztési terveink kellően vegyék figyelembe, hogy az ország területén a felszíni és a felszín alatti vízkészletek mennyisége, kitermelési viszonyai és ezért a vízbeszerzés költségei különbözőek; — a lakosság és az ipar vízigényének növekedése és a vízkészletek esetenként kedvezőtlen eloszlása következtében az ország számos területén a regionális vízellátó rendszerek jelentik a fejlesztés célszerű útját; — a vízgazdálkodás nagyberuházásainak, jelentős létesítményeinek hatása több vonatkozású (mezőgazdaság, árvízvédelem és folyószabályozás, felszíni vízrendezés, közlekedés, energiatermelés, üdülés stb.), ezeket együttes mérlegeléssel tervszerűen kell előirányozni és megvalósítani; — a felszíni vízfolyásaink a szomszédos országok vízrendszerének is szerves részét alkotják. Ezért a vízgazdálkodás nemzetközi kérdéseire és a szomszédos országokkal való együttműködésre tartósan nagy figyelmet kell fordítani. 6. A területfejlesztés egyik rendezésre váró kérdése a szellemi munkaerő arányosabb területi elhelyezése. Nagyvárosaink és egyes fejlesztési központok kulturális és tudományos bázisát fokozottabban kell fejleszteni. A meglevő budapesti intézetek új kialakítandó részlegeinek vidékre való telepítésével, a vidéki egyetemek kutatóbázisának fejlesztésével, új kutatóhelyek létesítésével, meghatározott profilú vidéki tudományos központok kialakítására kell törekedni. Budapestről fokozatosan vidéki fejlesztési centrumokba szükséges telepíteni azoknak a kutató, tervező, oktató intézményeknek, irányító szerveknek és olyan országos nagyvállalatoknak a központjait, amelyek tevékenysége nem kapcsolódik szükségszerűen a főváros gazdasági és kulturális életéhez. II. A területfejlesztés társadalompolitikai célkitűzései 1. A területek egyenlőtlen fejlődése, a természeti-gazdasági erőforrások eltérő mértéke és a gazdaság szerkezetének alakítása miatt egyes területeken a lakosság jövedelmi és ellátottsági színvonala elmaradt az országos fejlődéstől. Ezek közé sorolhatók ma azok a területek, ahol a kedvezőtlen természeti adottságok miatt a mezőgazdaság nem biztosít kielégítő jövedelmi színvonalat és a többi gazdasági ág sem tud megfelelő foglalkoztatottságról és jövedelemről hatékonyan gondoskodni. Hasonló jellegű problémák merülhetnek fel időlegesen olyan körzetekben is, ahol a természeti erőforrások kimerülése, vagy gazdaságtalan kitermelése miatt egyes termelési ágak visszafejlesztése válik szükségessé és ez — átmenetileg — nehézséget jelenthet a korábbi foglalkoztatási és jövedelmi színvonal fenntartásában. Az elmaradás fokozatos csökkentésének egyik fő eszköze a hatékony gazdasági szerkezet kialakítása. Átmenetileg egyes körzetekben — ahol a belső erőforrások (vállalati, szövetkezeti) nem elegendők, a gazdasági szerkezet hatékony átalakításához — központilag támogatást lehet biztosítani. A támogatás formáját és eszközeit a megoldandó feladatoktól függően kell kialakítani. 2. A lakosság szociális, kulturális és kommunális ellátásában a települések között meglevő különbségeket a következő módon szükséges csökkenteni : — A lakásellátásban fokozatosan az ország minden területén el kell érni a lakásigények kielégíthetőséget. Az állami lakásépítést a fővárosba, a városokba és városiasodó településekre kell koncentrálni. A magánlakásépítés terén előnyösebb feltételekkel indokolt elősegíteni a városokban, városiasodó településekben a többszintes lakóházak építését. További lehetőséget kell biztosítani a — főként a községekben jelentkező — családiház építési igények kielégítésére. — A kommunális ellátás területén törekedni kell az azonos szerepkörű, nagyságú és típusú települések ellátottsági színvonalának közelítésére. — Az alapfokú szociális-kulturális intézményellátottságot az ország minden fejlesztésre alkalmas településében, a megfelelő szervezési formákban kell biztosítani. Törekedni kell az alapfokú szociális, kulturális ellátottság területi közelítésé-