Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 11. szám

304 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám re a rendelkezésre álló eszközök célszerű elosztásának útján is. A kiskereskedelem és a lakosság részére nyúj;ott ipari, kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésében jusson fokozatosan érvényre az ellátottsági színvonal psszhangja a településfejlesztési követelményekkel és a lakosság jövedelemviszonyaival. A lakosság ellátását szolgáló ágazatok fejlesztésének területi befolyásolása biztosítsa: — az urbanizációs folyamat eredményeként jelentkező, ma kielégítetlen, illetve új lakossági igények kielégítését; — az azonos településtípusokban élő népesség ellátottsági színvonalának közelítését; — a különböző településtípusok közötti színvonal különbségének csökkenését; — az alapvető ellátási ágakban a fejlesztésre kijelölt községek és a városok közötti színvonalkülönbség csökkentését. 3. A bel- és külföldi idegenforgalom gyors ütemű növekedése a területfejlesztés elé új feladatokat állít. Az e területen jelenleg fennálló feszültségek csökkentése és az új igények kielégítése érdekében folytatódjék az idegenforgalmi adottságokkal, vonzerővel rendelkező területek, települések feltárása és jellegüknek megfelelő idegenforgalmi célú fejlesztése, továbbá természeti, műemléki, építészeti értékeinek megőrzése. — A külföldi idegenforgalom fejlesztését célzó beruházásokat elsősorban a legiobb adottságú területekre — mindenekelőtt a fővárosba, a Balatonra, néhány gyógyhatású üdülő- és fürdőhelyre — kell összpontosítani. A határállomások és az idegenforgalom átmenő útvonalai mentén fekvő létesítményhálózat fejlesztése szükséges. — A főváros és az erősen urbanizálódó körzetek közelében fel kell tárni és ki kell fejleszteni azokat a területeket, amelyek adottságaik révén a városi lakosság hétvégi pihenési és turisztikai igényeinek kielégítésére alkalmasak. — Az idegenforgalmi jellegű települések, körzetek kiszolgáló és ellátó létesítményeit oly módon szükséges fejleszteni, hogy azok képessé váljanak az idényszerűségből adódó, valamint az állandóan ott tartózkodó népesség igényeinek kulturált kielégítésére. 4. Az ember természeti környezetének védelme érdekében a meglevő káros hatások megszüntetése, illetve lényeges csökkentése mellett, az új ártalmak keletkezésének megakadályozására kell törekedni. Területfejlesztési célkitűzéseink meghatározása, illetve a végrehajtás során biztosítani kell, hogy — az új beruházások, létesítmények telepítési helyének megválasztásánál a környezetvédelmi szempontok a jövőben fokozottabban érvényesüljenek; — különböző intézkedésekkel (gazdasági, jogi stb.) el kell érni, hogy a jelentősebben károsodott és az ártalmaktól nagyobb mértékben veszélyeztetett területek helyzete javuljon; — az alkalmazásra kerülő új technológiák elégítsék ki a környezetvédelem követelményeit is. III. Irányelvek a termelőerők területi elhelyezésének és a települések fejlesztésének összehangolására A termelőerők területi elhelyezésének és a települések fejlesztésének az eddiginél tervszerűbb és hatékonyabb összehangolása érdekében meg kell határozni a különböző nagyságú és jellegű település-típusok gazdasági szerepkörét, továbbfejlesztésének irányát. 1. Az ország legnagyobb települési koncentrációja, Budapest és környéke, viszonylagosan túlfejlődött. A körzet fejlesztéspolitikai koncepcióját ki kell dolgozni. Ez tartalmazza a további fejlődés irányát és feltételeit, ezen belül a szelektív iparfejlesztés irányelveit. A koncepcióban kiinduló alapként a következők jussanak érvényre: — a főváros munkaerőbázisa jelentősen nem változik, ugyanakkor a szolgáltató ágazatok munkaerőigénye gyorsan növekszik, ebből következően az ipari termelés fejlesztését csökkenő munkaerő bázison, az alacsony hatékonyságú iparágakból való átcsoportosítás és a termelékenység átlagosnál gyorsabb növelése útján lehet végrehajtani; — az intenzív jellegű iparfejlesztés feltételeit fokozottan és az átlagosnál gyorsabban indokolt biztosítani; gyorsítani szükséges a munkafolyamatok gépesítését valamennyi ágazatban, különös tekintettel az anyagmozgatás gépesítésére; — az ipar szelektív fejlesztési feltételeinek meghatározásánál azoknak az iparágaknak a fejlesztését indokolt elősegíteni, amelyek különleges kooperációs kapcsolataitk, kutatási háttér-igényük, nagyobb szakmai igényességük, illetve a helyi fogyasztópiachoz való kötöttségük miatt a fővárosban vagy köretében fejleszthetők a leghatékonyabban ; — a főváros adottságait alacsony hatékonysággal felhasználó iparágak és üzemek fejlesztésének korlátozása mellett szükséges folytatni a korszerűtlen, vagy a lakosság életkörülményeit károsan befolyásoló üzemek vidékre telepítését; — elő kell segíteni a budapesti agglomerációban kialakult társadalmi-gazdasági feszültségek — az ide tartozó települések ellátottsági színvonalában levő különbségek — fokozatos feloldását és gondoskodni kell az egész terület összehangolt fejlesztéséről. 2. A fejlesztés legjelentősebb területi súlypontjai a kedvező adottságokkal rendelkező és erőteljesen fejlődő települések legyenek. E települések közül kell kijelölni azokat a fejlesztési centrumokat, ahol az infrastruktúra összehangolt fejlesztésével és a fejlődésnek e települések vonzáskörze-