Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

10. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 291 sági előírások megszegése stb.). Ez sem célszerű, mert az eset összes körülményeire tekintettel előfordulhat, hogy az adott kötelezettségszegés a kollektív szerződésben kimondott minősítés ellenére sem tekinthető súlyosnak. Fegyelmi büntetések [Mt. 55. § (l)—(3) bek., Mt. V. 87—89. §] 1. A kollektív szerződés előírhatja a) az Mt. V. 87. §. (1) bekezdésének a) pontjában nem említett vállalati juttatás vagy kedvezmény fegyelmi büntetésként történő csökkentésének, illetőleg megvonásának lehetőségét. Az Mt. V. 87. §. (1) bekezdés b) pontja, a (2) bekezdése és az Mt. V. 93. §. (2) bekezdése alapján csak olyan kedvezményt és juttatást lehet büntetésként, illetőleg büntetéshez fűződő szankcióként megjelölni, amelynek engedélyezése a vállalattól függ, vagy a vállalat részéről elhatározott többletjuttatás. (Pl. üzemi étkezéshez való hozzájárulás.) E címeken nem csökkenthetők tehát a központi szabályok alapján biztosított juttatások (pl. évi rendes szabadság.). b) hogy az Mt. V. 87. §. (1) bekezdésében szereplő kedvezmények és juttatások közül melyek csökkentése vagy megvonása jár együtt az áthelyezés, illetőleg elbocsátás büntetéssel. A megvonás mértékét ilyen esetben meg kell határozni. 2. a) Törvénysértő olyan, kedvezmények vagy juttatások csökkentésének vagy megvonásának lehetővé tétele, melynek megadása kötelező (pl. rendes szabadság), olyan bérjellegű juttatás csökkentése vagy megvonása, melyet az Mt. V. 87. §. nem tartalmaz (pl. bérpótlék csökkentése vagy megvonása, üzemi étkezésből történő kizárás), olyan kedvezmény vagy juttatás csökkentése vagy megvonása, melyeket nem a vállalat, hanem a szakszervezet ad. (Pl. üdülésből, segélyből, előlegből kizárás.) Utóbbi esetben a vállalat szakszervezeti szervének döntésére tartozik, hogy fegyelmi büntetésben részesített dolgozókat beutal-e üdülésre, ad-e segélyt, stb. b) Törvénysértő olyan szankcióknak az áthelyezéssel és elbocsátással együttjáró alkalmazása, amelyeket a szabályok nem tesznek lehetővé. (Így pl. az, hogy a dolgozó átlagkeresete hat hónapig nem emelkedhet, hat hónapig nem tűzhető ki prémium.) A fegyelmi büntetéssel együttjáró keresetkorlátozások 1968. január 1. napjával megszűntek. Ilyen korlátozást az új szabályok nem is tesznek lehetővé. * c) Nem adnak a jogszabályok lehetőséget arra sem, hogy a megrovás és szigorú megrovás büntetés mellett — a büntetésekkel együtt járó vagy ezekkel együtt alkalmazható szankcióként — egyes kedvezmények és juttatások (pl. prémium, év végi részesedés) csökkentését, illetőleg megvonását is alkalmazzák. Ilyen szabály kimondása tehát törvénysértő. Ha a vállalat ilyen büntetést kíván szabni, akkor ezt fegyelmi büntetésként kell kimondani a kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása fegyelmi büntetés formájában. d) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés lehetővé teszi vagy szankcióként előírja a dolgozónak járó prémiumnak, nyereségprémiumnak a fegyelmi felelősség keretén kívüli csökkentését vagy megvonását. e) Törvénysértő a kollektív szerződésnek az a rendelkezése, amely az Mt. szerint fegyelmi eljárás mellőzésével is kiszabható büntetések körét szűkíti (pl. csak megrovás és szigorú megrovás kiszabását teszi lehetővé), vagy pedig a fegyelmi eljárás mellőzésével történő büntetés kiszabását megtiltja. Az Mt. 56. §-a és az Mt. V. 93. §-a a vállalat mérlegelésére bízzák, hogy melyik fegyelmi büntetést szabja ki, illetőleg milyen esetekben szab ki fegyelmi büntetést a fegyelmi eljárás mellőzésével. f) Törvénysértő a kollektív szerződés olyan rendelkezése is, amely egyes súlyosabb büntetések (pl. személyi alapbércsökkentés, áthelyezés) kiszabását előzetes figyelmeztetéstől vagy kisebb súlyú büntetés előzetes kiszabásától teszi függővé, mert ez a vállalat mérlegelési jogát korlátozza. A fegyelmi büntetés hatálya és a mentesítés [Mt. 55. §. (4) bek., Mt. V. 89. §] 1. A kollektív szerződés ezt a kérdést nem szabályozhatja. 2. a) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés a fegyelmi büntetés időbeli hatályát az Mt. V. 89. § (2) bekezdésében meghatározott határidőknél rövidebb, illetőleg hosszabb tartamban állapítja meg, vagy a súlyos fegyelmi büntetések körét az Mt. V. 89. §-ában meghatározott körnél szűkebben vagy tágabban határozza meg. b) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozók terhére különböző olyan szankciókat ír elő, amelyek sem a büntetésben, sem pedig a fegyelmi büntetések hatályára vonatkozó szabályokban nem szerepelnek. Törvénysértő az is, ha a más vállalattól elbocsátott és az ottani fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, vállalathoz belépett dolgozók részére keresetkorlátozást írnak elő. Az ilyen szankciókról szóló szabályok 1968. január 1. napjával hatályukat vesztették. c) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés korlátozza a fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítésre vonatkozó mérlegelési jogot. Pl. ha azt írják elő, hogy a dolgozó a büntetés kiszabásától számított hat hónap elteltéig nem mentesíthető a fegyelmi büntetés hatálya alól.