Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 10. szám
292 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám Fegyelmi eljárás [Mt. 56. §. (l)—(3) bek., Mt. V. 90—92. §] 1. A kollektív szerződén; ezt a kérdést nem szabályozhatja. 2. Ügyrendi kérdés a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosultak körének meghatározása, azoknak a részlegeknek a megjelölése, amelyek képviselőit a bizonyítási eljárásba be kell vonni, annak leírása, hogy a fegyelmi tárgyalásra szóló idézésnek mit kell tartalmaznia stb. Az igazolatlan késéshez és igazolatlan mulasztáshoz fűződő szankciók [Mt. V. 93. §. (4) bek.] 1. A kollektív szerződés előírhatja, hogy igazolatlan késés és mulasztás esetén a 87. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt büntetések — a kollektív szerződésben meghatározott mértékben — az igazolatlan késéssel és mulasztással külön intézkedés nélkül együtt járnak. 2. a) Törvénysértő — mert a felhatalmazás nem ad rá módot — annak kimondására, hogy igazolatlan mulasztás esetén a dolgozót minden esetben f?gyelmi felelősségre kell vonni. Ez nem is lenne célszerű. A jogszabály az automatikus szankciók előírását azért engedi meg, hogy ne legyen szükség az ilyen kötelezettségszegéseket elkövető dolgozókat minden esetben fegyelmi úton felelősségre vonni. Nincs akadálya annak, hogy az igazolatlanul mulasztó dolgozót a vállalat fegyelmi felelősségre vonja, erre azonban nem lehet kötelezni. b) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés igazolatlan mulasztás vagy késés esetére olyan szankciókat ír elő, amelyeket a jogszabály nem tesz lehetővé. Így pl. nem szabad ilyen esetekre személyi alapbércsökkentést vagy a rendes szabadság csökkentését előírni. c) Törvénysértő, ha a kollektív szerződésben a munkaszüneti nap előtti vagy utáni hat—hat munkanapon belüli igazolatlan mulasztás esetére a munkaszüneti nap díjazásának megvonását írják elő. A munkaszüneti nap díjazásának kifizetése igazolatlan mulasztásra tekintettel csak akkor tagadható meg, ha a dolgozó a munkaszüneti napot közvetlenül megelőző vagy követő napon (vagy napokon) hiányzik igazolatlanul. d) Törvénysértő, ha az igazolatlan mulasztás hónapjára járó munkaközi szünet díjazásának megvonását a kollektív szerződés olyan esetekre is kimondja, amikor a munkaközi szünet díjazása jogszabály alapján kötelező. Ez szankcióként csak akkor írható elő, ha a munkaközi szünet díjazása a vállalat elhatározásától függ. A 10/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet 5. § (1) bekezdése értelmé-' ben a munkaközi szünet díjazásának adása csak akkor függ a vállalat elhatározásától, ha a díjazást 1968. január 1. napján vagy azt követően vezették be. 3. Törvénysértő, ha a kollektív szerződés olyan esetekre is meghatározott mértékű prémiurncsökkentést, év végi részesedés csökkentést, vagy megvonást ír elő, amelyekre azt a jogszabályok nem teszik lehetővé. így pl. táppénzcsalás esetére, kár vagy baleset okozása, bírósági vagy hatósági eljárás esetére. A hasonló esetekben az a helyes, ha a vállalat megvizsgálja, hogy a dolgozó magatartása a munkaviszonyával kapcsolatos vétkes kölelezettségszegés-e. Ha igen, akkor fegyelmi úton vagy fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabott bü itetés útján a megfelelő szankciókat alkalmazhatja. Fegyelmi elévülés, a fegyelmi határozat végrehajtása [Mt. 56. §. (3) bek., Mt. V. 94. §.] 1. A kollektív szerződésben e kérdéseket neui lehet szabályozni. 2. Szükségtelen és helytelen az igazgató részére olyan jogkör biztosítása, hogy a beosztott vezetők által hozott fegyelmi határozatokat megváltoztassa. Ez ugyanis magában foglalja a fegyelmi büntetés súlyosbításának jogát, erre pedig az érvényes szabályok nem adnak módot. Felesleges is az ilyen szabályozás, mert a vállalat igazgatójának -e vezetői jogköréből adódóan megvan az a joga, hogy a kiszabott büntetést a dolgozó javára változtassa meg. Ennek azonban ugyanaz a következménye, mint a munkaügyi döntőbizottsági határozatnak, tehát a vállalat ilyen esetben köteles a súlyosabb büntetésből eredő hátrányok megszüntetésére (ideértve az anyagi kihatású hátrányokat is). Ügyrendi kérdés az, hogy az alsóbb vezetők által hozott súlyosabb büntetésekhez a büntetés kiszabása előtti igazgatói jóváhagyást írnak elő, tehát ez sem vehető fel a kollektív szerződésbe.