Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

292 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám Fegyelmi eljárás [Mt. 56. §. (l)—(3) bek., Mt. V. 90—92. §] 1. A kollektív szerződén; ezt a kérdést nem sza­bályozhatja. 2. Ügyrendi kérdés a fegyelmi jogkör gyakor­lására jogosultak körének meghatározása, azok­nak a részlegeknek a megjelölése, amelyek kép­viselőit a bizonyítási eljárásba be kell vonni, an­nak leírása, hogy a fegyelmi tárgyalásra szóló idé­zésnek mit kell tartalmaznia stb. Az igazolatlan késéshez és igazolatlan mulasztáshoz fűződő szankciók [Mt. V. 93. §. (4) bek.] 1. A kollektív szerződés előírhatja, hogy iga­zolatlan késés és mulasztás esetén a 87. § (1) be­kezdésének a) és b) pontjában megjelölt bünteté­sek — a kollektív szerződésben meghatározott mértékben — az igazolatlan késéssel és mulasz­tással külön intézkedés nélkül együtt járnak. 2. a) Törvénysértő — mert a felhatalmazás nem ad rá módot — annak kimondására, hogy igazo­latlan mulasztás esetén a dolgozót minden esetben f?gyelmi felelősségre kell vonni. Ez nem is lenne célszerű. A jogszabály az automatikus szankciók előírását azért engedi meg, hogy ne legyen szük­ség az ilyen kötelezettségszegéseket elkövető dol­gozókat minden esetben fegyelmi úton felelős­ségre vonni. Nincs akadálya annak, hogy az iga­zolatlanul mulasztó dolgozót a vállalat fegyelmi felelősségre vonja, erre azonban nem lehet köte­lezni. b) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés igazo­latlan mulasztás vagy késés esetére olyan szank­ciókat ír elő, amelyeket a jogszabály nem tesz le­hetővé. Így pl. nem szabad ilyen esetekre szemé­lyi alapbércsökkentést vagy a rendes szabadság csökkentését előírni. c) Törvénysértő, ha a kollektív szerződésben a munkaszüneti nap előtti vagy utáni hat—hat munkanapon belüli igazolatlan mulasztás esetére a munkaszüneti nap díjazásának megvonását ír­ják elő. A munkaszüneti nap díjazásának kifize­tése igazolatlan mulasztásra tekintettel csak akkor tagadható meg, ha a dolgozó a munkaszüneti na­pot közvetlenül megelőző vagy követő napon (vagy napokon) hiányzik igazolatlanul. d) Törvénysértő, ha az igazolatlan mulasztás hó­napjára járó munkaközi szünet díjazásának meg­vonását a kollektív szerződés olyan esetekre is kimondja, amikor a munkaközi szünet díjazása jogszabály alapján kötelező. Ez szankcióként csak akkor írható elő, ha a munkaközi szünet díjazása a vállalat elhatározásától függ. A 10/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet 5. § (1) bekezdése értelmé-' ben a munkaközi szünet díjazásának adása csak akkor függ a vállalat elhatározásától, ha a díja­zást 1968. január 1. napján vagy azt követően ve­zették be. 3. Törvénysértő, ha a kollektív szerződés olyan esetekre is meghatározott mértékű prémiurncsök­kentést, év végi részesedés csökkentést, vagy meg­vonást ír elő, amelyekre azt a jogszabályok nem teszik lehetővé. így pl. táppénzcsalás esetére, kár vagy baleset okozása, bírósági vagy hatósági eljá­rás esetére. A hasonló esetekben az a helyes, ha a vállalat megvizsgálja, hogy a dolgozó magatartása a munkaviszonyával kapcsolatos vétkes kölelezett­ségszegés-e. Ha igen, akkor fegyelmi úton vagy fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabott bü itetés útján a megfelelő szankciókat alkalmazhatja. Fegyelmi elévülés, a fegyelmi határozat végrehajtása [Mt. 56. §. (3) bek., Mt. V. 94. §.] 1. A kollektív szerződésben e kérdéseket neui lehet szabályozni. 2. Szükségtelen és helytelen az igazgató részére olyan jogkör biztosítása, hogy a beosztott vezetők által hozott fegyelmi határozatokat megváltoz­tassa. Ez ugyanis magában foglalja a fegyelmi büntetés súlyosbításának jogát, erre pedig az ér­vényes szabályok nem adnak módot. Felesleges is az ilyen szabályozás, mert a vállalat igazgató­jának -e vezetői jogköréből adódóan megvan az a joga, hogy a kiszabott büntetést a dolgozó javára változtassa meg. Ennek azonban ugyanaz a követ­kezménye, mint a munkaügyi döntőbizottsági ha­tározatnak, tehát a vállalat ilyen esetben köteles a súlyosabb büntetésből eredő hátrányok megszün­tetésére (ideértve az anyagi kihatású hátrányokat is). Ügyrendi kérdés az, hogy az alsóbb vezetők által hozott súlyosabb büntetésekhez a büntetés kiszabása előtti igazgatói jóváhagyást írnak elő, tehát ez sem vehető fel a kollektív szerződésbe.

Next

/
Thumbnails
Contents