Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

280 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám csupán a központi rendelkezéseket foglalják magukban. Helyes, ha a vállalatnál alkalmazott központi bérrendelkezéseket tájékoztatásul ho2záteszik a kollektív szerződés minden példányához. 5. A kollektív szerződésbe tartozik az előre elhatározott bérfejlesztés arányának és felhasználási elveinek meghatározása. A szabályozásnál azonban helyes az egyes üzemegységek (gyáregységek) között megfelelő differenciálás kialakítása, és a béremelések előre meghatározott feltételekhez kötése. A béremelés mértékének és feltételeinek időhatározásánál figyelemmel kell lenni arra. hogy a bérfejlesztési mutató milyen mértékű béremelést tesz lehetővé kedvezményes bérfejlesztési befizetés mellett, illetőleg bértömegszabályozás esetén milyen termelési eredmény eléréséig nem esik bérfejlesztési befizetés alá a bértömegnövekedés. A bérfejlesztésre vonatkozó rendelkezések a kollektív szerződés megkötése évének január 1-ével visszamenőlegesen is hatályba léptethetők a 14/1970. (XI. 20.) Mü. M. számú rendelet 2. § (2) bekezdése szerint. Személyi alapbér megállapítása [ML V. 61. §] A kollektív szerződésben helyes rögzíteni az egyéni besorolások elveit is. Ezeknek az elveknek a meghatározásánál is lehet előnyt biztosítani a törzsgárda részére. Ugyancsak ezekben az elvekben lehet rögzíteni a nők és a fiatalkorúak, kezdő fiatal szakemberek esetleges hátrányos bérezésének kiküszöbölésére vonatkozó irányelveket is. Személyi fizetés [ML V. 61. § (2) bek., 7/1967. (X. 8.) Mü M sz. r. 3—4. §1 A kollektív szerződés elveket állapíthat meg a személyi fizetés engedélyezésére. Bérrendszerek és bérformák [ML 44—45., 46. § (1) bek., ML V. 62. §] 1. A kollektív szerződésben szabályozni kell a dolgozók egyes csoportjaira vonatkozóan — a bérrendszereket, — a bérformákat, — a munka díjazásának egyéb feltételeit. A bérrendszereket és bérformákat olyan részletességgel kell meghatározni, hogy a dolgozók egyes csoportjai tudják, milyen bérrendszer, illetőleg bérforma vonatkozik reájuk és azoknak, melyek az általános feltételei és alkalmazásuk elvei. E körbe tartozik mind a munkásokra, mind pedig az alkalmazottakra vonatkozó prémiumrendszerek általános feltételeinek és alkalmazásuk elveinek meghatározása is. (Feladatok jellege, azok kitűzése, a kifizetési feltételek, stb.) 2. a) Törvénysértő, ha a prémiumra vonatkozó szabályozást a kollektív szerződéstől független — annak mellékletét sem képező — prémiumszabályzat tartalmazza. b) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés lehetővé teszi, vagy szankcióként előírja a dolgozót megillető prémiumnak a fegyelmi felelősség keretén kívüli csökkentését vagy megvonását. Így pl. nem szabad a prémiumkifizetési feltételek teljesítése esetén valamely egyéb feladat elmulasztása vagy hanyag végzése miatt — a fegyelmi vagy fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabott prémiumcsökkentés vagy megvonás büntetés esetét kivéve — a dolgozó prémiumát csökkenteni vagy megvonni. Ez a lehetőség 1968. január 1. napjával megszűnt. Teljesítménykövetelmények [ML V. 63—64. §J 1. A kollektív szerződésben szabályozni kell a munkanormák — jóváhagyásának, — bevezetésének és megváltoztatásának rendjét, — a vállalati szakszervezeti szervekkel a fenti kérdésekben az együttműködés rendjét. 2. A teljesítménybérrendszerek szerves részét képezik a teljesítménykövetelménvek. Ennek keretében különösen szabályozni kell az Mt. V. 63. § (3) bekezdésének megfelelően. — a munkanormák jóváhagyásának, — bevezetésének és megváltoztatásának rendjét (a normák megváltoztatásának feltételeit és gyakoriságát, az ideiglenes norma leghosszabb időtartamát, a normák közlésének rendiét, a pótidők utalványozásának eseteit és módját stb.), — a vállalati szakszervezeti szervekkel a fenti kérdésekben történő együttműködés rendjét (milyen időközönként és milyen területen legyen norma-felülvizsgálat, milyen területen mennyi ideig legyenek garantált normák, melyek azok a nagyobb dolgozói csoportok, ahol a norma bevezetése előtt a szakszervezeti szervek véleményét ki kell kérni, stb.). Ügyrendi kérdés a norma készítésének technikai leírása, ügyvitele, így nem tartozik a kollektív szerződés keretébe. 3. a) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés az ideiglenes norma alkalmazásának leghosszabb időtartamát nem határozza meg. b) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés a teljesítménykövetelmények elleni panasz elbírálására az Mt. V. 64. §-ától eltérő eljárást állapít meg,