Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

10. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 281 Bérpótlékok [Mt. V. 65. §, 10/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. r. 6. § (2) bek.] 1. A kolektív szerződésben a központi szabályokban meghatározott bérpótlékokon felül bérpótlékokat lehet megállapítani. Ilyen esetben meg kell határozni, a bérpótlék — feltételeit, ideértve a bérpótlékban részesülők körét is, továbbá a bérpótlék — mértékét. Az Mt. V. 65. § szabályainak megfelelően csak olyan esetben állapítható meg bérpótlék, ha az adott munkakörülményt az alapbér, illetőleg a teljesítménykövetelmény megállapításánál nem vették figyelembe. 2. Törvénysértő, ha valamely bérpótlék feltételeinek és mértékének meghatározását a kollektív szerződés a vállalatra bízza. Más kérdés, hogy a vállalat jogkörébe tartozik, alsó és felső határral megjelölt bérpótlék esetén a határok keretei között a dolgozónak járó bérpótlék mértékének meghatározása. 3. Törvénysértő, ha a kollektív szerződés hanyag vagv selejtes munka esetére a brigád vezetői vagy egyéb pótlék csökkentését vagy megvonását teszi lehetővé. Ennek még fegyelmi felelősségrevonás keretében sincs helye. Selejtes, hanyag munka esetén más megoldás érvényesül: a minőségellenőrzés a munkát nem veszi át, így a munkáért munkabér nem jár (így pótlék sem), sőt C7^n felül lehetőség van a dolgozó fegyelmi, illetőleg anyagi felelősségrevonására is. Természetbeni munkabér [Mt. 45. § (2) bek., 7/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. r. 2. §] 1. A kollektív szerződésben szabályozni kell a jogszabályok keretei között — a természetbeni munkabér, a természetbeni juttatás és kedvezményes beszerzés — feltételeit és — mértékét. 2. Törvénysértő a kollektív szerződésnek az a rendelkezése, amely a természetbeni juttatásnak vagy kedvezményes beszerzésnek a fegyelmi felelősség keretén kívüli csökkentését vagy megvonását lehetővé teszi. Munkabérfeltételek közlése [Mt. 46. § (2) bek.] A kollektív szerződés ezt a kérdést nem szabályozhatja. Térítések [Mt. 47. §., 7/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. r. 5—6. §• 1. A kollektív szerződésben szabályozni kell az állásidő díjazását. 2. A kollektív szerződésben szabályozni lehej az egyéb díjazások feltételeit és mértékét is. ' Így különösen: — a selejtes termékek díjazásának módját és mértékét. (A selejtté nyilvánítás módjának meghatározása ügyviteli kérdés, csak azt kell szabályozni, hogy milyen esetekben jár részleges díjazás akkor, ha a termék selejtessé vált.) — a betanulási idő díjazását és a díjazás fizetésének időtartamát, — több műszak bérezését. 3. Törvénysértőek a kollektív szerződésnek azok a rendelkezései, amelyek a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. V. 37. §-ának (2) bekezdésében és más jogszabályokban felsorolt eseteit újakkal egészítik ki, úgy szintén azok is, amelyek a távollét idejére a 7/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 5. §-ában meghatározottakon túlmenő esetekre írnak elő átlagkeresettérítést. Az átlagkereset számítása [7/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. r. 7—16. §] 1. A kollektív szerződésben szabályozni kell az átlagkeresetszámításnak a kétszeres kifizetés elkerülését szolgáló módját. Helyes, ha a kollektív szerződés azokat a juttatásokat sorolja fel, amelyeket az esedékességükkor csökkentés nélkül kifizetnek, ezért a konkrét átlagkereset-elszámolásánál nem vesznek figyelembe. Nem elég a példálódzó felsorolás. A kialakult gyakorlat szerint általában az egyszerűbb elszámolást az biztosítja, ha a dolgozó 30 napon aluli távollét esetén az esedékességkor kapja meg változatlan összegben az év végi részesedést, az éves prémiumokat és célprémiumokat,' nyereségprémiumokat, jutalmat és a nyereségjutalmat, míg 30 napon felüli távollét esetén minden juttatást az átlagkereset elszámolásakor fizetnek ki és az összes később esedékes juttatást az átlagkeresettel elszámolt idővel arányosan csökkentett összegben fizetik ki. 2. A kollektív szerződésben elő lehet írni, hogy 30 napon aluli átlagkeresetszámítás esetén is az utolsó négy naptári negyedév átlaga alapján kell számítani az átlagkeresetet. Ez az elszámolás általában ott célszerű, ahol éves viszonylatban a dolgozók keresete nagyon ingadozó (pl. idényiparágak). 3. Törvénysértő a kollektív szerződésnek az a rendelkezése, amely 30 napon felüli időre történő átlagkeresetszámítás esetére is az utolsó naptári