Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

10. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 279 2. Törvénysértő, ha a kollektív szerződés az igazolatlanul mulasztott napoknak a szabadságból történő levonását rendeli el, vagy például a szabadságnak a következő évre való átvitelét a dolgozó kérelmétől teszi függővé, a szabadság pénzbeni megváltását olyan esetre is lehetővé teszi, amelyet jogszabály nem enged meg, (pl. gyermekgondozási segély igénybevétele esetén), illetőleg a következő év március 31-ig ki nem adott szabadság későbbi kiadását megtiltja. Szabadság idejére járó munkabér [Mt. 42. § (4) bek.] A kollektív szerződés ezt a kérdést nem szabályozhatja. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadság [Mt. 43. §, Mt. V. 57—60 §] 1. A kollektív szerződés ezt a kérdést nem szabályozhatja. 2. Törvénysértő, ha a kollektív szerződés felsorolja azokat az eseteket, amikor rendkívüli, vagy fizetésnélküli szabadság adható, a rendkívüli vagy fizetés nélküli szabadság legmagasabb mértékét meghatározza, illetőleg előírja azt, hogy rendkívüli vagy fizetés nélküli szabadságot csak az évi rendes szabadság igénybevétele után lehet adni. (Ez utóbbi ellentétes a 236. számú MüM— SZOT állásfoglalással is.) Az Mt. 43. §-a rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezését a vállalat mérlegelésére bízza. Ebből következik, hogy a vállalat mérlegelési jogát a kollektív szerződés nem korlátozhatja. 3. Gyakori hiba az, hogy a sportolók részére adható kedvezményeket a kollektív szerződés szabályozza. Az e kérdésre vonatkozó kormányhatározat és MTS határozat a vállalatok igazgatói részére ad útmutatást arra vonatkozóan, hogy a sportolóknak milyen mértékű munkaidő-kedvezményeket célszerű adni — rendkívüli szabadság jelleggel — ahhoz, hogy a spotversenyekre kellően felkészülhessenek és azokon résztvehessenek. A dolgozó nők munkaidőkedvezményei [Mt. 43. § (2) bek. Mt, V. 57—59. §] A kollektív szerződés ezt a kérdést nem szabályozhatja. Továbbtanulók kedvezményei [Mt. 43. § (2) bek., Mt. V. 60. §, 15/1967. (XI. 18.) Mü. M. sz. r.[ 1. A kollektív szerződés ezt a kérdést nem szabályozhatja. 2. a) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés a továbbtanuló dolgozók részére több vagy kevesebb kedvezményt ad a jogszabályban előírtaknál. b) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés olyan tanfolyamok hallgatóinak biztosít tanulmányi szabadságot vagy más tanulmányi kedvezményt (könyvelői tanfolyam- stb.), amely tanfolyamokra ilyen kedvezményt a jogszabály nem állapít meg. A MUNKA DÍJAZÁSA Bértételek [Mt. 44—45. §, Mt. V. 61. §] 1. A kollektív szerződésben kell szabályozni a helyi — bértételeket, — besorolási feltételeket. 2. Az Mt. 61. § (1) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott bértételeken belül további bontást és besorolási feltételeket lehet előírni. (Pl. a bértételeket a „tói—ig" határok között tovább bontják, az egyes bértételekbe soroláshoz feltételeket állapítanak meg, a jogszabályban adott választási lehetőséggel élve meghatározzák az egyes esetekben alkalmazandó — bértételeket.) Ez a lehetőség felhasználható a törzsgárda fokozottabb megbecsülésére. Ugyanis mód .van arra, hogy a központilag előírt bértétel keretei között a vállalatnál eltöltött hossszabb idő esetén fizethető legalacsonyabb személyi alapbért a jogszabályban előírt bértétel alsó határánál magasabb összegben határozza meg a kollektív szerződés (pl ha a munkakörre előírt bértétel 900—1800 forint, a kollektív szerződés pl. kimondhatja erre a munkakörre vonatkozóan, hogy a vállalatnál legalább 5 éve dolgozó személyi alapbére 1300 forintnál, 10 éve dolgozóé pedig 1600 forintnál nem lehet kevesebb). A SZOT Elnökségének a törzsgárdatagok megkülönböztetett anyagi megbecsülésére, a juttatások és kedvezmények formáinak és mértékének meghatározására vonatkozó irányelvei számos kérdésben kapcsolódnak a kollektív szerződés tartalmához. Ezért az irányelvekben foglaltakat egyes kérdések szabályozásánál tekintetbe kell venni. 3. A bértételek és besorolási feltételek megállapításának jogát a kollektív szerződés nem adhatja át más szerveknek. Így nem utalhatja a kollektív szerződés az igazgató hatáskörébe a munkások helyi bértételeinek, illetőleg munkák besorolásán alapuló teljesítménybérezés esetén a munkák bértételeinek meghatározását. 4. Nem tartoznak a kollektív szerződés tartalmába (sem mellékletébe, sem függelékébe) a központilag (miniszteri rendeletben, utasításban stb.) kiadott bérezési rendelkezések, amennyiben azok