Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

278 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám Szabadnap (szabadszombat) Az érvényes jogszabályok szerint a dolgozónak hetenként csak egy pihenőnap jár. Ezért a heti pihenőnapon felüli szabadnapok nem tekinthetők pihenőnapnak s minthogy a szabadnapon végzett munka a dolgozó napi munkaidejét meghaladó munka, ennek megfelelően a szabadnapokon (szabadszombatokon) már az első órától kezdve — végzett munka minden tekintetben (pl. korlátozások, tilalmak, ellenértékek stb.) munkanapon — túlmunkának minősül, kivéve azt az esetet, amikor a szabadnap (szabadszombat) a munkaszüneti nappal esik egybe és a dolgozót e napon munkára berendelik. Ez esetre az eltérést a munkaidő és pihenőidő egyes kérdéseiről szóló 6/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 11. §-a tartalmazza. Nincs akadálya azonban annak, hogy a szabadnapon (szabadszombaton) végzett túlmunkára szigorúbb korlátozást írjon elő a kollektív szerződés, mint a többi munkanapra vonatkozóan. Ilyen előírás más munkanapra (pl. hétfői napokra) is adható. Rendes szabadság (alap- és pótszabadság) [Mt 42. § (l}—(2) bek., Mt V. 49—53. §, 6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. 1. § (2) bek., 12. §, 13. § (1) bek.] 1. A kollektív szerződésben szabályozni kell: — a vezetőállású és ezekkel azonos elbírálás alá eső dolgozók körét és — a részükre járó pótszabadság mértékét. 2. Vezetőállásúak az osztályvezetők, továbbá az ezekkel egy tekintet alá eső és ezeknél magasabb beosztású dolgozók az Mt. V. 111. § (2) bekezdése alapján. A magasabb vezetőállású dolgozók pótszabadságát jogszabály meghatározza, azt tehát a kollektív szerződésben szabályozni nem lehet. 3. a) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés nem vezetőállású vagy ezzel azonos elbírálású dolgozóknak (nevezetesen csoportvezetőknek, vagy titkárnőknek) is megállapít vezetői pótszabadságot. Számukra ilyen címen pótszabadság nem jár, csak arra van mód, hogy részükre a túlmunka díjazás helyett évi 6 munkanapig terjedő szabadidő átalányt állapítsanak meg. [6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rend. 6. §.] b) Törvénysértő, ha a kollektív szerződés iskolai végzettségtől függően pótszabadságot állapít meg vezetőállású, vagy nem vezetőállású dolgozók részére. Jutalomszabadság [Mt 42. § (3) bek., Mt. V. 54. §] 1. A kollektív szerződésben szabályozni lehet — a jutalomszabadság juttatásának elveit, — a jutalomszabadságra jogosító egyes eseteket és az ezekkel járó jutalomszabadság mértékét. A jutalomszabadság a legkiválóbb dolgozók elismerésének egyik formája. Ezért az a helyes, ha csak a kiváló munkájuk és példamutató magatartásuk alapján elismerésben részesítendő dolgozók részére — egyszeri jutalmazásként — állapítják meg a kollektív szerződésben a jutalomszabadságot. Pl. a kitüntetés elnyerésének évében a szocialista brigádok ezüst- és aranyfokozatú kitüntetésével rendelkező tagjainak, a többszörös kiváló dolgozóknak, a kormánykitüntetésben és a társadalmi szervek (pl. a szakszervezetek, a KISZ) részéről kitüntetésben részesítetteknek, a jubileumi évben azoknak, akik a vállalatnál 25 éve dolgoznak, az arany és ezüst törzsgárda jel vény elnyerésének évében, stb. A jutalomszabadság mértékének meghatározásánál célszerű arányt tartani a vállalatnál munkaviszonyban eltöltött évek, a jutalmazott teljesítmények és a figyelembe vett kitüntetések rangsorolása szerint is. A jutalomszabadság céljára rendelkezésre álló összes lehetőségnek csak egy részét célszerű a kollektív szerződésben lekötni. A másik részét helyes fenntartani a vállalatvezetés részére egyéb kimagasló teljesítmények esetenkénti jutalmazására. 2. Helytelen és a jogszabály céljával ellentétes, ha a kiemelkedő munka előfeltételével nem rendelkező dolgozóknak is jutalomszabadságot állapítanak meg. Pl. a munkaviszonyban töltött idő alapján, a vállalatnál munkaviszonyban töltött idő alapján stb., illetőleg az igazgatónak a mérlegelési jogát csorbítják: csak évi hat munkanap jutalomszabadság engedélyezésére adnak módot, kereteket írnak elő, illetőleg a jutalomszabadságot rendszeresen járó szabadságra változtatják; a törzsgárdatagnak nemcsak a törzsgárda jelvény elnyerésének évében, hanem minden évre jutalomszabadságot állapítanak meg. Többféle címen járó szabadságok [Mt V. 55. §] A kollektív szerződés ezt a kérdést nem szabályozhatja. A szabadság kiadása [Mt V. 56. §, 6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. r. 13. § (2)-(4) bek., 14—18. §] 1. A kollektív szerződésben elő lehet írni: — a szabadság kiadása előzetes közlésének időpontját, ha ennek egyhónapos határidejétől el kívánnak térni, — a szabadság tárgyéven túli kiadásának határidejét, ha az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napos határidőtől el kívánnak térni.