Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

__276 TANÁCSOK az a célsaerű, ha a kollektív szerződés megfelelően differenciál az egyes dolgozói csoportok között. A megkülönböztetés történhet munkakörönként; pl. a karbantartóknál, szállító-rakodó munkásoknál általában magasabb mértékű túlmunkavégzés szükséges, mint a többi dolgozónál, így részükre magasabb keret meghatározása célszerű. Történhet a differenciálás a túlmunkavégzés eseteinek megjelölésével (pl. sürgős exportmunkák elvégzése, nagyobb berendezések hirtelen meghibásodásának kijavítása stb.), egyes dolgozócsoportok részére magasabb túlórakeret meghatározásával. Úgy is biztosítható a magasabb mértékű túlmunkavégzés lehetősége, hogy több havi túlórakeret összevonását teszik lehetővé az éves túlmunkakeret meghagyásával. Az ügyrend előírhatja, hogy a művezető, illetőleg üzemvezető hatáskörébe csak meghatározott számú túlmunka elrendelése tartozik, míg ezen felül csak az igazgató, vagy a főmérnök rendelhet el túlmunkát. Az összes túlmunkaórák száma ilyen esetekben sem haladhatja meg a dolgozó által a kollektív szerződés szerint naponta, havonta stb. végezhető túlmunka felső határát. A hat évesnél fiatalabb gyermekét gondozó anya és az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók által végezhető túlmunka felső határának általában alacsonyabbnak kell lennie, mint a többi dolgozóénak, mert részükre csak kivételesen rendelhető el túlmunka. Nincs akadálya annak sem, hogy ebben a körben a kollektív szerződés teljes túlmunkavégzési tilalmat rendeljen el. Általában az a helyes, ha a kollektív szerződés valóban csak nagyon kivételes esetekben (pl. baleset vagy elemi csapás megelőzése vagy elhárítása) engedi meg az egészségre ártalmas munkakörben dolgozóknak és a hatévesnél fiatalabb gyermekét nevelő anyáknak túlmunkára való igénybevételét, a többi esetben pedig a túlmunkavégzést megtiltja. 2. Az 1. pontban foglaltakon túlmenően a kollektív szerződésben meg lehet határozni a túlmunkavégzés egyéb korlátait is. Így: — a jogszabályi tilalmakon túlmenő túlmunkavégzési tilalmat vagy az általánosnál alacsonyabb mértékű túlmunkahatárt a dolgozók egyes csoportjaira stb., — azt, hogy a túlmunkát a túlmunkavégzést megelőzően mennyivel korábban kell elrendelni stb. A jogszabályi tilalmakon túlmenően a személyi és családi körülmények azok, amelyek a tilalmak és korlátozások alapját képezhetik. Így pl. kisgyermekes, sokgyermekes anyák, fiatalkorúak, gyenge egészségi állapotú dolgozók, egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozók stb. Ez a lehetőség módot ad a dolgozó anyák túlzott mértékű túlóráztatásának elkerülésére, illetőleg indokolt esetben a túlmunkának a jogszabály^ KÖZLÖNYE 10. szám ban előírtakon túlmenő körben történő megtiltására. A dolgozó nők munkafeltételeinek, szociális helyzetének és életkörülményeinek megjavítására vonatkozó 1013/1970. (V. 10.) Korm. számú határozat számos kérdésben kapcsolódik a kollektív szerződés tartalmához. Ezért a határozatban foglaltakra egyes kérdések szabályozásánál figyelemmel kell lenni. 3. Törvénysértő a túlmunka korlátozására és tilalmára vonatkozó jogszabályok és a kollektív szerződésben meghatározott előírások mindennemű kijátszása. így pl. a munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet megtiltja azt, hogy a vállalat a dolgozóval a saját munkakörébe tartozó feladatok ellátására munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíthessen. Az Mt. V. 38. §-ának előírásai szerint munkakörébe nem tartozó tevékenységet is a dolgozó csak olyan mértékig vállalhat a vállalatnál, hogy a ténylegesen elrendelt túlmunka és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízás, vállalkozás stb.) alapján végzett munka együttes időtartama a dolgozó által végezhető túlmunka felső határát ne haladja meg. 4. Ügyrendi kérdés a túlmunka elrendelés technikai szabályainak leírása (pl. mit tartalmazzon a túlórabizonylat és annak meghatározása, hogy ki rendelhet el túlmunkát). A túlmunka díjazása [6/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 3—6. §] 1. A kollektív szerződésben szabályozni kell: a) Az alkalmazottak egyes csoportjainak a végzett túlmunka ellenértékeként járó díjazást vagy szabadidőt. Munkásokra vonatkozóan ez a kérdés nem szabályozható, mert csak a dolgozó kérésére lehet a végzett túlmunka ellenértékeként részükre szabad időt adni. b) Azoknak a dolgozóknak a körét, akiknek arra tekintettel nem jár a túlmunkáért ellenérték, mert a munkaidejük beosztását, iDetőleg felhasználását maguk határozzák meg (üzletszerzők, újságírók stb.). Törvénysértő tehát az, ha a kollektív szerződés ennél tágabb körben határozza meg a túlmunkáért ellenértékre nem jogosult dolgozók körét (pl. könyvelőkre, pénzügyi ügyintézőkre, titkárnőkre is kiterjeszti e szabály hatályát). Ez utóbbi körben a túlmunkáért ellenérték jár. Ez lehet szabadidő, évi hat munkanapig terjedő szabadidőátalány stb. is. 2. A kollektív szerződés előírhatja: a) A túlmunkadíj-átalányban, illetőleg túlórapótlék-átalányban — részesülők körét, — e juttatások feltételeit és mértékét. b) A túlmunka ellenértékeként járó szabadidő , kiadásának időpontját, amennyiben azt nem a