Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

264 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám got (illetőleg bizottságokat) hoznak létre a nők és fiatalkorúakkal kapcsolatos — kollektív szerződés szabályozási körébe tartozó — kérdések kidolgozására. Irányelvek I. rész: 9. A kollektív szerződés tervezetét a dolgozókkal való széles körű megtárgyalás előtt a vállalat vezetésének és a szakszervezet vállalati szervének együttesen meg kell tárgyalnia és csak az így megtárgyalt tervezet kerüljön dolgozói megvitatásra. A tervezet egyes rendelkezései többféle javaslatot is tartalmazhatnak. A dolgozók véleményalkotásának megkönnyítése érdekében ilyen esetekben helyes rámutatni azokra az indokokra is amelyek az egyes váltczatok mellett vagy ellene szólnak. 10. A tervezet dolgozókkal való megvitatásának előkészítése során biztosítani kell, hogy a tervezethez minden dolgozó hozzájuthasson és kellő időt kell engedni arra, hogy azt megismerhessék A tervezet közrebocsátásával együtt szükséges a dolgozókat tájékoztatni azokról a jogi és gazdasági keretekről is, amelyek között a javaslatok megvalósíthatók, hogy a javaslataikat már ennek mérlegelésével tehessék meg. A kollektív szerződés kidolgozását úgy kell megszervezni, hogy a vállalat központjával nem azonos telephelyen működő egységek dolgozói az egységet érintő kérdésekben ugyanolyan feltételekkel vegyenek részt, mint a központi dolgozók. A vállalat évi beszámolója a kollektív szerződés teljesítéséről és ennek megvitatása még nem azonos a kollektív szerződés tervezetének az Mt. 10, § (2) bekezdésében előírt megvitatásával. Úgyszintén nem felel meg az Mt. említett rendelkezésének az sem, ha a dolgozók elé nem kollektív szerződés szövegtervezetet, hanem csupán annak tartalmi ismertetését terjesztik. 11. Az Mt. V. 4. §-a módot ad arra, hogy a nagyobb vállalati egységek sajátos kérdéseit a kollektív szerződés keretei között függelék rendezze. Ezért a nagyobb egységek vezetőit és az üzemi szakszervezeti szerveket el kell látni a függelék előkészítéséhez szükséges útmutatással, vagyis hogy milyen kérdéseket rendezhetnek az egység szintjén. E nagyobb egységeknél is helyes létrehozni a kollektív szerződés függelékének tervezetét kidolgozó bizottságot. A függelék tervezetét úgy kell előkészíteni, hogy azt a kollektív szerződés tervezetével együttesen vitathassák meg a dolgozók. B) A kollektív szerződés tartalma 1. Egyes kérdések kollektív szerződésben történő szabályozása szempontjából két eset van. Az egyik, amikor a kérdést a kollektív szerződésben szabályozni kell, a másik amikor a kérdést a kollektív szerződésben szabályozni lehet. A kollektív szerződés csak olyan kérdésekről rendelkezhet, melyek szabályozását a jogszabályok a kollektív szerződésre utalják, illetve a szabályozást megengedik. Ebben a körben és keretek között állapíthatja meg a vállalat és a dolgozók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat. Annak vizsgálatánál, hogy valamely kérdés kollektív szerződésben történő szabályozását a jogszabály kötelezően előírja, vagy lehetővé teszi, nemcsak a Mt-t, Mt. V-t és a munkaügyi miniszteri rendeleteket kell figyelembe venni, hanem a felügyeleti vagy ágazati miniszterek részéről kiadott rendeleteket is. 2. Kötelező a szabályozás akkor, amikor a jogszabály előírja, hogy a kérdést a kollektív szerződésben szabályozni kell. [Pl. a Mt. 39. §-ának (1) bekezdései E szabályozási kötelezettség kizárólag csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályozandó kérdés felmerülése a vállalat adottságaiból következően eleve (fogalmilag) ki van zárva. 3. Azokon az eseteken kívül, amikor a jogszabályok kötelezően előírják az egyes kérdések kollektív szerződésben történő szabályozását, a következő esetekben szabályozhat a kollektív szerződés : a) Amikor a jogszabály a szabályozást nem írja kötelezően elő, de azt lehetővé teszi. b) Szabályozhat a kollektív szerződés akkor is, amikor a jogszabály — anélkül, hogy utalna a kollektív szerződésben történő részletesebb szabályozásra vagy meghatározásra — olyan általános fogalmat használ, amely a vállalatok működésére, jellegére tekintettel eltérő tartalmú. c) A kollektív szerződés szabályozhat az olyan esetekben is, amikor az Mt. vagy más jogszabály valamely jog, -vagy juttatás szabályozásánál keretet, ,,tól — ig"-ot állapít meg, bár nem utal arra, hogy a keret kitöltése a kollektív szerződésre tartozik. 4. Nem tartoznak a kollektív szerződésben szabályozandó vagy szabályozható kérdések közé azok, amelyek rendezésére más szerv, illetőleg a kollektív szerződést kötő felek egyike egyoldalú intézkedéssel jogosult, továbbá amely kérdések rendezésére a jogszabályok más szabályozási formákat írnak elő. Így különösen nem tartoznak a kollektív szerződésekben szabályozandó (szabályozható) kérdések közé: a) Az ügyrend jellegű olyan rendelkezések, amelyeknek szabályozása a vállalati vezetés hatáskörébe tartozik. Gyakran rendelkeznek a kollektív szerződésben a vállalati ügyrendbe tartozó (pl. egyes munkaügyi vonatkozású hatáskörök) kérdésekről. Ennek leggyakoribb oka az, hogy a vállalati ügyrendek nem szabályozzák kielégítően az ügyrendbe tartozó munkaügyi vonatkozású kérdéseket. Ezért helyes a kollektív szerződéssel összhangba hozni és kiegészíteni a vállalati ügyrendeket is. b) Azok a szabályok, amelyeket a szakszervezet vállalati szerve saját hatáskörében hoz. Pl. a szo-