Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

10. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 265 ciális és kulturális alapok felhasználása kizárólag a szakszervezet vállalati szervének hatáskörébe tartozik. De a kollektív szerződésben kell rögzíteni — a részesedési alap felosztásánál — hogy milyen összeg fordítható az egyéb jóléti (szociális, kulturális és sport) kiadásokra. A segélyekre, valamint a szociális, kulturális és sportcélokra előirányzott összeg felhasználásának módjáról a szakszervezet vállalati szerve dönt. [Mt. 13. § (4) bek.] Az erről hozott döntést VSZT határozatba kell foglalni. A vállalati üdülés rendjéről, az üdülő igénybevételéről', valamint a segélyalap felhasználásáról is a Mt. 13. § (4) bekezdése szerint a szakszervezetek vállalati szerve dönt a vállalat véleményének kikérése után. c) Azok a rendelkezések, amelyek azt szabályozzák, hogy a szakszervezeteket megillető jogok, gyakorlásánál a különböző vállalati vezetési szinteknek megfelelően melyik szakszervezeti szerv (VSZT, ÜSZT, SZB stb.) jár el. A vállalat szakszervezeti szerve külön szabályozza, hogy az egyes szakszervezeti jogok gyakorlásánál a különböző szintű vállalati szerveknél melyik szakszervezeti szerv jár el. d\ Azok a kérdések, amelyeket a vállalati munkavédelmi szabályzatban kell rendezni. 5. A kollektív szerződésben nem ismételhetek meg a központi jogszabályok rendelkezései. E jogszabályok ismétlése feleslegesen növelné a kollektív szerződések terjedelmét, nem tűnne ki, hogy a szövegben mi a kollektív szerződés és mi a jogszabály rendelkezése. A Fészleges vagy pontatlan átvételek félreértésekre és ebből adódóan törvénysértésekre is vezetnének. 6. A Munka Törvénykönyve 13. §-a szabályozza, hogy milyen esetekben kell a vállalat szakszervezeti szervének egyetértése, illetőleg milyen esetekben kell a szakszervezet vállalati szervének a véleményét kikérni. Helytelen ezért, ha a kollektív szerződés az egyedi ügyekben is (pl. a túlmunka elrendelése, egyes dolgozók béreinek megállapítása) előírja a szakszervezeti egyetértést vagy vélemény ki kérést, mert ez akadályozza az operatív gazdasági vezetést, csökkenti az egyes vezetők felelősségét és feleslegesen terheli a szakszervezeti funkcionáriusokat. A szakszervezet vállalati szervét megillető kifogásolási jog, egyéb jogok, megfelelő lehetőséget adnak az egyes egyedi ügyekben tett vállalati intézkedéseknél a dolgozók jogainak védelmére. 7. A kollektív szerződések nem korlátozhatják a vezetők jogszabályokban előírt jogait. Ugyanis a vállalati vezetők részére a jogszabályok a döntésre, intézkedésre vonatkozó jogokat annak érdekében állapították meg, hogy ezáltal feladataikat iobban el tudják látni, a vállalatokat megfelelőbben tudják irányítani. Ezeknek a jogoknak a gyakorlása és helyes felhasználása a vezetek munkaviszonyból fclyó kötelezettsége. Ezért a jogokról nem mondhatnak le. (Más kérdés az, hogy a részire biztosított jogok egy részének gyakoríását a vehető a vállalaton belül alsóbb vezetőknek átadja.) 8. A kollektív szerződésben csak a vállalattal munkaviszonyban álló dolgozók jogairól és kötelezettségeiről lehet rendelkezni. Tehát a kollektív szerződés nem terjed ki egyéb, bár helyileg a vállalatnál foglalkoztatottakra (pl.: a szakmunkástanulókra). Ez alól kivételt képeznek a kollektív szerződések azon szabályai^ amelyek a jogszabályok előírásainak megfelelően e személyek részéri a részesedési alapból való juttatást rendezik. C) A kollektív szerződés szerkezete 1. A kollektív szerződések szerkezete, felépítése kövesse az Mt. és Mt. V. szerkezeti elrendezését. A kollektív szerződés minden rendelkezés* előtt helyes feltüntetni, hogy az Mt. és a Mt. V., illetőleg ha más központi jogszabályhoz kapcsolódik — a Mt. rendszerét megőrizve —- a központi jogszabály melyik §-ához kapcsolódik. 2. A vállalat és a dolgozók jogaira és kötelezett* ségeire vonatkozó minden lényeges rendelkezést a kollektív szerződés szöveges részébe kell felvenni. Pl. a kollektív szerződésbe tartoznak az év végi részesedés felhasználásának szabályai. a) A kollektív szerződések mellékleteként közölhetők az olyan terjedelmesebb felsorolások (pl. a munkásbesorolási táblázat, a bértáblázatok, a munkaruhák jegyzéke, azon munkakörök jegyzéke, amelyekben nőket és fiatalkorúakat nem lehet foglalkoztatni), amelyekre vonatkozó alapvető rendelkezések magában a kollektív szerződésben vannak. b) A kollektív szerződések függelékei a nagyobb egységekre vonatkozó kiegészítések és a kollektív szerződések későbbi esetleges módosításai. Ha a vállalat bedolgozókat is foglalkoztat, a kollektív szerződés függelékében kell a bedolgozókról rendelkezni, a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 16/1967. (XII. 27.) MüM. számú rendelet szerint. 3. A mellékletek és a függelékek a kollektív szerződések szerves részei. Tehát ezek nem önállá szabályok. Például nincsen külön „bérszabályzat"* „prémiumszabályzaí". Ezért a kollektív szerződés megfelelő részében utalni kell az oda tartozó mellékletre, illetőleg függelékre. A mellékleteket és a függelékeket az utalás megkönnyítése és a sorrend könnyebb felismerése érdekében helyes sorszámmal ellátni. 4. A kollektív szerződésen kívül helyes a dolgozók rendelkezésére bocsátani a fontos, gyakran alkalmazásra kerülő központi szabályokat, valamint a vállalat belső életét szabályozó rendelkezéseket is. (Pl. a Munka Törvénykönyvét,, munkavédelmi szabályzatot, munkaverseny szabályzatot, vállalati törzsgárda szabályzatot, a csökkent munkaképességűekkel betöltendő munkakörök jegyzékét, vállalati ügyrendet.) Ezek nem részei a kollektív szerződésnek, ezért nem lehetnek a kollektív szerződésnek sem mellékletei, sem pedig függelékei-