Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

10. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 263 munkaviszonyban álló dolgozóira köt kollektív szerződést. 3. A jogszabály szerint a kollektív szerződéseket öt évre kell megkötni. Ettől eltérni csak olyan jelentős vállalati körülményekre tekintettel lehet, amelyek miatt nem is lehet, vagy nem célszerű öt évre kötni a kollektív szerződést. így pl. előreláthatóan rövidebb időn belül a vállalatból több új önálló vállalat alakul, vagy a vállalat más vállalattal összeolvad; olyan lényeges profil változás vagy műszaki fejlesztés következik, amely jelentős mértékben meg fogja változtatni a vállalati belső körülményeket; újonnan alakult vállalatnál még nincsenek meg a hosszabb távra szóló szabályozás feltételei, stb. 4. A jogszabály módot ad arra, hogy a hoszszabb időtartamra kötött kollektív szerződéser belül egyes kérdéseket csak egy évi időtartamra rendezzenek. Ezzel a lehetőséggel csak olyan esetben indokolt élni, amikor számolni lehet azzal, hogy a szabályozás alapjául szolgáló körülmények következő évben változni fognak. Ez a helyzet pl. a bérfejlesztés mértékének vagy a részesedési alap felosztásának meghatározásánál. 5. A kollektív szerződések kidolgozása és megkötése a vállalat és a szakszervezet együttes feladata. Ezért azt a vállalat igazgatója és a szakszervezet vállalati szervének titkára már kezdettől fogva és a továbbiakban menetközben is együttesen irányítsa és segítse egészen a kollektív szerződés aláírásáig. 2. A kollektív szerződés a vállalat és a vállalat dolgozóinak kollektívája között jön létre. A megkötésnél eljárók a vállalat nevében a vállalat igazgatója és a vállalati szakszervezeti tanács. A vállalati szakszervezeti tanács titkára a kollektív szerződést a vállalati szakszervezeti tanács felhatalmazása alapján írja alá. Irányelvek I. rész: 6. Tekintettel arra, hogy az új kollektív szerződések általában öt évre szólnak, azok kidolgozására fokozott gondot kell fordítani. Feltétlenül . el kell kerülni azt, hogy az új kollektív szerződés az előző kollektív szerződés valamely hibáját — különösen törvénysértő rendelkezését — átvegye. Az előkészítés tartalmi megalapozásánál a következőkből kell kiindulni: a) Elsősorban az érvényben levő kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatait kell értékelni. Ennek alapját a kollektív szerződés végrehajtásáról adott vállalati beszámoló és annak vitája alkotja. b) Figyelembe kell venni a következő időszakban a vállalat előtt álló termelési — gazdasági feladatokból a kollektív szerződéssel szemben jelentkező igényeket. c) Végül a kollektív szerződés előkészítése során meg kell vizsgálni a lényeges dolgozói igényeket. Ennél különösen figyelmet kell fordítani a nőket és fiatalokat érintő kérdésekre. E szempontok figyelembevételével helyes vállalati irányelveket kialakítani. Ezt a vállalat és a szakszervezet vállalati szerve határozza meg. Ez képezi az alapját az új kollektív szerződés tervezete kidolgozásának. 7. Helyes, ha mindjárt az előkészítő munka megindulásakor — a vállalati irányelvek mellett — az igazgató és a szakszervezet vállalati szervének titkára megállapítja az egész munka elvégzésének pontos ütemtervét, az egyes fontosabb munkaszakaszok befejezési határidejével és ennek betartását rendszeresen ellenőrzik. Az ütemterv meghatározásánál különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a tervezet közreadása olyan időpontig megtörténjen, hogy a dolgozóknak elegendő idejük legyen a kollektív szerződés vitája előtt annak megismerésére. Az ütemezést úgy célszerű kialakítani, hogy az űj kollektív szerződés kihirdetése már június l-e előtt megtörténjen és így a hatálybalépésig megfelelő időköz legyen. A helyes ütemterv és végrehajtásának ellenőrzése hatékonyan elősegíti azt, hogy az előkészítés egyes szakaszainak elhúzódása ne menjen a további — esetleg fontosabb — munka rovására. 3. Az ütemterv akkor teljes és akkor biztosítja az egész munka tervszerűségét, ha a kollektív szerződés előkészítésének megkezdésétől egészen a már aláírt kollektív szerződés dolgozókkal való megismertetéséig és példányainak szétosztásáig [14/1970. (XI. 20.) MüM. számú rendelet 9. §-a] terjedő időszak minden fontosabb mozzanatának időpontját meghatározza. Irányelvek I. rész: 8. A kollektív szerződés tervezetének elkészítésébe kezdettől fogva be kell vonni az egyes kérdésekben nagyobb tapasztalatokkal rendelkező vállalati szakembereket, valamint az egyes nagyobb egységek képviselőit, a szakszervezeti és egyéb tömegszervezeti — így a KISZ — tisztségviselőket. Helyes, ha ez munkabizottságok keretében történik és ezek a bizottságok dolgozzák ki — megadott irányelvek figyelembevételével — főbb kérdéscsoportonként a kollektív szerződés tervezetét. Az egész előkészítő munka során biztosítani kell, hogy a bizottságok a javaslataik megalapozásához szükséges mértékben és az általuk kidolgozandó kérdéseknek megfelelően megismerhessék a lehetőségeket, a tervezett intézkedéseket, a gazdasági számításokat és egyéb szükségen adatokat. Az igazgató és a szakszervezet titkára a bizottságok munkáját rendszeresen kísérjék figyelemmel és a felmerülő fontosabb kérdésekben az elvi irányítást adják meg, mert csak így biztosítható, hogy a bizottságok olyan javaslatokat dolgozzanak ki, amelyek fő vonalaikban megegyeznek a vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetésének alapvető elgondolásaival. 4. Helyes, ha a vállalatnál működő KlSZ-szervezet és nőbizottsig bevonásával külön bizottság