Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK 6. Az igazgatási osztály feladatai az egyesületek nyilvántartásával kapcsolatban: a) elkészíti és folyamatosan vezeti az egyesüle­tek nyilvántartását [Tvr. 7. § (1) bek.]; b) az egyesületek vezetőiről — a bejelentések alapján — névjegyzéket készít [Tvr. 4. § (2) bek.], 7. A végrehajtó bizottság elnöke — a végre­hajtó bizottság ülései közötti időben — engedé­lyezheti az egyesület külföldi szervezettel való kapcsolatának létesítését és — halasztást nem tűrő esetekben — felfüggesztheti az egyesület önkor­mányzatát. Döntéséről a végrehajtó bizottságot tájékoztatnia kell [Tvr. 7. § (4) bekezdés, 8. § (2) bek.]. 8. A végrehajtó bizottság pénzügyi szakigazga­tási szerve útján ellenőrzi az egyesület vagyonke­zelését és megvizsgáltathatja az egyesület ügyvi­telét, pénzkezelését, zárszámadását, költségelő­irányzatát [Tvr. 7. § (3) bek.]. 9. A végrehajtó bizottság állapítja meg az egye­sületek felügyeletének részletes szabályait, vala­mint az ellenőrzések, vizsgálatok és ezekről szóló beszámolók rendszerét. Dr. Varga József s. k.,' a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese Vegyes rendelkezések 303/1971. PM IV. számú közlemény a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezeti társulásokról A mezőgazdasági nagyüzemek termelési adójáról szóló 35/1970. (XI. 24.) PM számú rendelet* 1. §-ának (1) bekez­désében, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról és jövedelemnövekmény-adójárói szóló 36/1970. (XI. 24.) PM számú rendelet** l.§-ában foglaltak alkalmazása tekintetében a jövedelemszabályozás szem­pontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezeti tár­sulásnak kell tekinteni: 1. az 1967. évi III. számú tv. 55—56. §-a alapján mű­ködő azokat a szövetkezeti társulásokat, amelyeknek résztvevői kizárólag mezőgazdasági termelőszövetkezetek, tekintet nélkül arra, hogy ipari, mezőgazdasági vagy egyéb tevékenységet folytatnak; 2 a statisztikai számjelek alapján zöldség-, gyümölcs­felvásárlási szakágazatba sorolt, az 1967. évi III. számú tv. 55—56. §-a alapján működő szövetkezeti társulásokat. Pénzügyminisztérium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Főosztály * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 51. szá­mában. ** Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 51. szá­mában. KÖZLÖNYE 253 305/1971. PM IX. számú közlemény az adóköteles másodállásnak, illetőleg mellék­foglalkozásnak minősülő munkaviszonyon kívüli, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyról A 44/1970. (XII. 15.) PM számú rendelet* 1. §-ának (3) bekezdése szerint adóköteles másodállás, mellékfoglal­kozás — a fizikai munkavégzést kivéve — a főfoglalko­zásként munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszony­ban álló személy munkaviszonyon kívüli, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló — társadalombiz­tosítási járulék alá eső — jogviszonya is. A dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1969. évi 39. számú tvr. 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján ugyan­is a Minisztertanács a 42/1969. (XII. 6.) Korm. számú rendeletének 1. §-ával a kötelező betegségi biztosítást kiterjesztette a munkavisszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogvi­szony alapján munkát végző személyekre is. Ezt a jogviszonyt a 8/1970. (XI. 4.) SZOT számú sza­bályzat 1. §-a — társadalombiztosítás vonatkozásában olyképpen határozza meg, hogy az utóbb említett sze­mélyeknél a munkavégzést akkor kell rendszeresnek te­kinteni, ha a foglalkoztatott ugyanannál a foglalkoztató­nál a munkakörre megállapított havi törvényes mun­kaidő legalább felének megfelelő idő ledolgozására köte­lezte magát, illetőleg azt ledolgozta; ha pedig a munká­ban eltöltött idő nem mérhető, keresete elérte az adott munkakörre megállapított havi bér alsó határának leg­alább a felét, de mindkét esetben a keresete a havi bér felső határát nem haladta meg. Így a 44/1970. (XII. 15.) PM számú rendelet a munka­viszony alapján álló másodálláshoz, mellékfoglalkozás­hoz hasonlóan az ilyen társadalombiztosítás alá eső jog­viszonyt is adóköteles másodállásnak, mellékfoglalkozás­nak tekinti, ami annyit jelent, hogy a főfoglalkozásként munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy nemcsak a munkaviszonya alapján ellátott és 10 százalékos általános jövedelemadó alá eső másodállása, mellékfoglalkozása után, hanem az említett munkavi­szonyon kívüli, de rendszeres és személyes munkavégzé­séből származó jövedelme után is — a fizikai munkát kivéve — hasonló mértékű adót köteles fizetni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nem 10 százalé­kos általános jövedelemadó, hanem progresszív adó alá esik az említett SZOT szabályzat alapján rendszeres és személyes munkavégzésnek nem minősülő és így társa­dalombiztosítás alá sem eső munkaviszonyon kívüli jogviszonyból származó jövedelem, valamint az eseti megbízás alapján végzett munka ellenértéke és általá­ban a vállalkozási jogviszonyból származó jövedelem. Pénzügyminisztérium Lakossági adók és illetékek önálló osztálya * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 54. szá­mában. A Magyar Nemzeti Bank 404/1971. MNB számú közleménye a Bank szolgáltatásainak költségeiről Egyes bankköltségek változásáról a számlavezető bank­szervek helyiségeiben kifüggesztett hirdetmények adnak tájékoztatást. Erre felhívjuk a gazdálkodó szervek fi­gyelmét. Magyar Nemzeti Bank

Next

/
Thumbnails
Contents