Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 9. szám

258 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám Az OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága, valamint Vízrendezési l és Társulati Főosztálya közös közleménye a vízműtársulaíok szervezésénél és támogatásánál követendő irányelvekről (30.494/1971.) 1. Helyi ivóvízellátás megvalósítására vűzműtársulat alakítását ott kell elősegíteni, ahol a terv szerinti vízigény kielégítéséhez szükséges menynyiségű és minőségű feltárt vízkészlet rendelkezésre áll. A víznyerőhely megvalósítása (a regionális vízműre való csatlakozás kivételével) a tanács feladata. 2. Az érdekeltségi hozzájárulás összegét úgy kell megállapítani, hogy az — a társulatnak nyújtott állami támogatást is figyelembe véve — ne csak az építési költségeket, hanem a társulat feladatainak ellátásához szükséges minden egyéb (a társulat működésével, a pénzügyi és műszaki ellenőrzéssel, a választmányok működésével kapcsolatos) költséget, továbbá a hitelkamatokat és a társulat rendkívüli költségeire a külön jogszabály szerint tartalékolható összeget fedezze. 3. Az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi öszszege — ha a társulat a Vízügyi Alapból támogatást kap — a) vízműnél (házi bekötés nélkül) 4000 b) községi csatornaműnél 6000 forintnál kevesebb ne legyen. Ennél kisebb mértékű érdekeltségi hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben lehet megállapítani. 4. A társulat által megvalósítandó vízműlétesítménynek és községi csatornalétesítménynek a Vízügyi Alapból történő támogatására — a társulat felügyeletét ellátó vízügyi igazgatóság rendelkezésére álló előirányzat terhére — nem szabad többet tervbe venni, mint amennyi a tanácsok által nyújtott támogatás összege, de legfeljebb az építési költségeknek az alábbiak szerint megállapított arányát a) vízműtársulat esetén 20% b) községi szenny vízműtársulat esetén, ha az érdekeltek — kizárólag természetes személyek (lakosság) 40% — túlnyomórészt jogi személyek (üzemek, intézmények stb.) 20% — vegyes személyek 30% A tanácsi támogatásba az intézmények után fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összege nem számít be. 5. A társulati feladatok növekedése esetén, a fejlesztésekhez a Vízügyi Alapból nyújtható támogatás feltétele a műszaki-pénzügyi és gazdaságossági számítás átdolgozása, ennek a társulat taggyűlése által történő jóváhagyása; a tanácsi támogatásoknak és az érdekeltségi hozzájárulásnak a fenti arányok figyelembevételével történő növelése. 6. A közleményben foglalt irányelvektől a vízügyi igazgatóság csak az OVH Vízrendezési és Társulati Főosztályának előzetes hozzájárulásával térhet el. 7. Az irányelveket 1971. január 1-től kell alkalmazni. Egyidejűleg az OVH Vízrendezési és Társulati Főosztálya által a „vízműtársulatok érdekeltségi hozzájárulása arányainak és mértékének meghatározása" tárgyában kiadott 4.196/1968. számú rendelkezés hatályát veszti. Soltész József s. k., Illés György s. k., főosztályvezető főigazgató ÁLLÁSFOGLALÁSOK Altalános felügyelet 8. A munkaszerződés tartalma a kollektív szerződésnek megfelelően módosul, ha a kollektív szerződés utóbb a vállalati kollektíva egy részére a változó munKahelyre történő alkalmaztatást kimondja. [Mt. V. 18. § (2) bekezdés] Több megyei főügyészség gyakorlatában felmerült aa a kérdés, hogy ha a dolgozó munkakörét, vagy munkahelyét a munkaszerződésben megjelölték és ezt követően a kollektív szerződés a dolgozó azonos munkakörben a változó munkahelyre való alkalmaztatását kimondta, a kollektív szerződés e rendelkezése mennyiben érinti az érvényes munkaszerződésben foglalt megállapodást. A konkrét ügy tényállása szerint a dolgozó 1967 évben kötött munkaszerződést a vállalattal és ebben a munka teljesítésének helyenként a városban lévő állami áruházat jelölték meg. A vállalat később, az 1989/1070 évre kötött kollektív szerződésében az Mt. V. 18. § (2) bekezdése alapján meghatározta, hogy a bolti hálózatban dolgozók alkalmazása változó munkahelyre történik. Enneic figyelembevételével a dolgozót 1970. júliusában az állami áruházon kívül lévő kereskedelmi egységhez osztották be A dolgozó a vállalati intézkedés ellen panaszt nyújtott be, ebben a munkaszerződés ,.egyoldalú módosítását" sérelmezte. A dolgozó panasza — az alábbiakra figyelemmel — nem alapos. A kollektív szerződésekre vonatkozó jogszabályok [4/1968. (VIII. 15.) MŰM sz. rendelet 1. §, 14/1970 (XI. 20.) MüM sz. rende'et 2. §] értelmében az új kollektív szerződés hatálybalépésétől annak rendelkezéseit alkalmazni kell. Ezzel áll összhangban az Mt. 22. §-ának (3) bekezdése, amely a munkaviszonyra vonatkozó szabályok tekintetében egyértelműen kimondja, hogy ha a munkaszerződésnek valamely rendelkezése ellenkezik a munkaviszonyra vonatkozó szabállyal, ez a rendelkezés érvénytelen és a munkaszerződés tartalma a szabálynak megfelelően alakul. Kétségtelen, hogy a jogszabályokat — eltérő rendelkezés hiányában — az életbelépést követően a már megkötött munkaszerződések tekintetében is alkalmazni