Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 6. szám
126 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám 4. Társbérleti lakásrész esetében a lakáshasználatbavételi díjat az egész lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozat szerint kell megállapítani. 5. Ha a megüresedett társbérleti lakásrésznek a lakásban visszamaradt társbérlő részére történő kiutalása folytán a társbérlő az egész lakás bérlőjévé válik, az egész lakás komfortfokozatának megfelelően az egész lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjat csökkenteni kell a bérlő által korábban használt lakásrészre a 4. pont szerint megállapítható lakáshasználatbavételi díj összegével. 6. Ha a lakáshasználatbavételi díj kiszámítása során, a rendelet 4. és 5. §-ában említett módosító (növelő és csökkentő) tényezők együttes alkalmazásával a díj összegének többszörös módosítására kerül sor, minden esetben az 1—3. pontban megállapított mértékből kell kiindulni. 7. A kiemelt települések jegyzékét az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium külön teszi közzé. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 3/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelete a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról A lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 28. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: (A kormányrendelet és a végrehajtási rendelet szövegét egységes szerkezetben közöljük. A kormányrendeletet R.-rel, a végrehajtási rendeletet Vhr.-rel jelöljük.) 1. fejezet A rendelet hatálya R. 1. §. (1) E rendelet hatálya — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — kiterjed minden lakásra. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külállamok tulajdonában álló épületekben levő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt lakásokra. (3) E rendeletnek a lakásokra vctnatkozó rendelkezéseit a szükséglakásokra is alkalmazni kell. 2. fejezet A lakbérfizetési kötelezettség R. 2. §. (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás (a lakás helyiségei) használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott — jogszabályban megállapított — szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni. (2) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg; ennek mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók. (3) Ahol e rendelet hatálybalépése előtt tanácsi rendelet, illetőleg a lakásbérleti szerződés a lakással kapcsolatos közüzemi és más szolgáltatási díjak megfizetésére a lakbéren felül a bérlőt kötelezi, e díjak a jövőben is a bérlőt terhelik. Vhr. 1. §. A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni. Vhr. 2. §. A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások általában a következők: a) a beépített bútorok és más lakásberendezések, továbbá b) a felvonó használatának biztosítása, c) a kapunyitás, d) a központi fűtés és melegvízellátás, e) a közös használatra szolgáló helyiségekben levő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető. R. 3. §. A lakbér megállapításával kapcsolatos viták eldöntésére — a 6. Fejezetben foglaltak kivételével —, továbbá az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók. 3. Fejezet A lakbér mértéke és kiszámítása R. 4. §. (1) A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete k és minősége (komforfokozata) után: a) összkomfortos lakás esetében 6,—: Ft/m*