Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 119 (2) Lakáshasználatbavételi díjat kell fizetni abban az esetben is, ha a tanácsi bérlakásra fennálló lakásbérleti jogviszonyt a bérlő halála esetén, illetőleg lemondása alapján olyan személy folytatja, aki a bérlővel a lakásban nem, vagy egy évnél rövidebb ideig lakott együtt. (3) Nem kell lakáshasználatbavételi díjat fizetni, ha a) az új tanácsi bérlakást műszaki megosztás, toldaléképítés útján vagy más módon a bérlő létesítette; h) a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a bérlő részére lakáscsere-szerződés alapján utalja ki; c) a lakásügyi hatóság a bérlő tanácsi bérlakását — kérelmére — olyan személy részére utalja ki, aki a bérlő tulajdonában álló lakásban lakott és a lakást a tulajdonos felmondása alapján cserelakásként utalják ki; d) a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a kisajátított ingatlanban lakó volt tulajdonos részére cserelakásként utalja ki; e) a lakásügyi hatóság a bérlő részére a tanácsi bérlakást határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig utalja ki. (4) Nem kell a tanács részére lakáshasználatbavételi díjat fizetni akkor sem, ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást olyan személy részére utalja ki, akit bérlőül — a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján, a létesítési költség vagy meghatározott hányadának a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) történt átutalása ellenében biztosított bérlőkiválasztási jogával élve — közületi szerv választott ki. Ilyen esetben a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére a vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Vhr. 1. §. A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából a) új az a tanácsi bérlakás, amelyet a lakásügyi hatóság első ízben utal ki; b) megüresedett az a tanácsi bérlakás, amelyet a lakásügyi hatósága a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően ismételten utal ki. R. 3. §. (1) Tanácsi bérlakás kiutalási során a lakáshasználatbavételi díj összegébe be kell számítani a bérlő előző lakására megállapítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összeget, ha a bérlő a) az előző tanácsi bérlakását beköltözhető állapotban a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátotta ; b) előző lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya az építésügyi hatóságnak az épület lebontását vagy átalakítását elrendelő, illetőleg — állami lakás esetében — engedélyező határozata alapján, továbbá kisajátítás, közületi elhelyezés vagy társbérlet felszámolása céljára szolgáló igénybevétel folytán szűnt meg; c) előző lakása megsemmisüli. (2) Ha a lakásügyi hatóság olyan megüresedett tanácsi bérlakást utal ki, amelyet a korábbi bérlő emeletráépítés, tetőtérbeépítés, műszaki megosztás útján vagy más módon létesített és az azon még fennálló kölcsöntartozást a kijelölt új bérlő átvállalta, a lakáshasználatbavételi díjat az átvállalt kölcsöntartozásnak a lakbérbe be nem számítható összegével csökkenteni kell. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a lakáshasználatbavételi díj összegét mindkét lakásnál a 4. § rendelkezései szerint kell számításba venni. Vhr. 2. §. (1) Ha a kiutalt tanácsi bérlakás lakáshasználatbavételi díja a magasabb, a bérlő a tanács részére, illetőleg ha az alacsonyabb, a tanács bérlő részére köteles a lakáshasználatbavételi díjak közötti különbözetet megtéríteni. (2) Ha a bérlő előző lakása elemi csapás következtében semmisült meg, a különbözet megtérítésére nem tarthat igényt. A lakáshasználatbavételi díj mértéke R. 4. §. (1) A lakáshasználatbavételi díj mértékét a lakás nagysága (szobaszáma), minősége (komfortfokozata) és területi elhelyezkedése (településcsoportja) alapján kell megállapítani. (2) A lakáshasználatbavételi díj mértéke — jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben — módosítható (csökkenthető, vagy növelhető). Vhr. 3. §. A lakáshasználatbavételi díj mértékét e rendelet melléklete állapítja meg. Vhr. 4. §. A lakáshasználatbavételi díj mértéke — a lakás településen belüli fekvése alapján — a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által a lakbérről szóló jogszabályok szerint megállapított lakbérövezetnek megfelelően 10%-kal növelhető. Vhr. 5. §. (1) A lakáshasználatba vételi díj mértéke legfeljebb 10%-kal csökkenthető, ha a lakás