Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

120 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább tizenöt centiméterrel, de a belmagasság kétharmadát meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van; b) három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van, és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz; c) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van; d) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, azonban a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó- (mosdó-) fülke van; e) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedési helyisége nincs. (2) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves) a lakáshasználatbavételi díj legfeljebb 20%-kal csökkenthető. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti csökkentés mértéke együttesen a 20%-ot nem haladhatja meg. Szociálpolitikai kedvezmények R. 5. §. (1) A bérlőt a tanácsi bérlakásra megállapított lakáshasználatbavételi díj összegéből az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után szociálpolitikai kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg. (2) A kedvezmény mértéke a) egy gyermek után 20%, a további gyermekek után — gyermekenként — 25%, b) más családtag után — személyenként — 20%. (3) A kedvezmény mértéke a lakáshasználatbavételi díj 80%-át nem haladhatja meg. (4) Nem illeti meg a kedvezmény a bérlőt a két lakás lakáshasználatbavételi díjának különbözete után, ha a bérlő előző lakásának szobaszáma a lakásigénye mértékének alsó határát eléri és a lakásügyi hatóság a bérlő kérelmére nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú tanácsi bérlakást utal ki. (5) Ha a lakásügyi hatóság az állampolgár tulajdonában álló lakás bérlője kiköltöztetésének elősegítése érdekében tanácsi bárlakást biztosít és ez a bérbeadó által a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátott tanácsi bérlakásnál nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú, a két lakás lakáshasználatbavételi díjának különbözete után kedvezmény nem adható. (6) Fiatal házaspár részére — kérelmére — a kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni; ennek időtartama egy gyermek után három év, két gyermek után hat év. A kedvezmény megelőlegezésére a házaspár akkor jogosult, ha a kedvezmény megállapításakor a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét. Vhr. 6. §. (1) A R. 5. §-ában biztosított szociálpolitikai kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) szempontjából — a (3) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén — a bérlő által eltartottnak minősül: a) a bérlő, illetőleg a házastársának (élettársának) vérszerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeke, ha — a 16. életévét még nem töltötte be, — a 16. életévét betöltötte ugyan, de nappali tagozatos iskolán tovább tanul és a 25. életévét még nem érte el, illetőleg — a 16. életévét betöltötte ugyan, de testi vagy, szellemi fogyatkozása, betegsége miatt munkaképességét kétharmad részben vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg; b) a bérlő kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha — a közös háztartáson belül legalább két, családi pótlékra jogosult gyermeket gondoz, vagy egy olyan gyermeket gondoz, aki állandó ápolásra szorul, vagy a c) pontban említett olyan hozzátartozót gondoz, aki munkaképességét teljes mértékben elvesztette, — munkaképességét kétharmad részben vagy, ennél nagyobb mértékben elvesztette, illetőleg — férfi esetében a 60., nő esetében az 55. élet-; évét betöltötte; c) a bérlő szülője, nagyszülője, ha — férfi esetében a 60., nő esetében az 55. élet-; évét betöltötte, illetőleg — munkaképességét kétharmad részben vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett gyermeket a bérlővel közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha a tanulmányai folytatása miatt nem a bérlő lakásában lakik. (3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett személyeket a kedvezményre való jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha a) a bérlővel legalább egy éve közös háztartás-* ban élnek és b) havi 500 Ft-ot meghaladó rendszeres kere-j settel, jövedelemmel nem rendelkeznek. (4) A keresetbe, jövedelembe a bért, a nyugdíjat, a járadékot és az egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani.