Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 113 költözött a lakásba, hanem akit (pl. családtagként, albérlőként) a bérlő (használó) fogadott be, legalább komfort nélküli másik lakásra vagy külön bejárattal rendelkező olyan albérleti lakószobára tarthat igényt, amely a legszükségesebb bútorzatának és felszerelési tárgyainak elhelyezésére is alkalmas. (2) Nem megfelelő az elhelyezés, ha a lakást (albérleti lakószobát) a bérbeadó (albérletbeadó) csak határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig hajlandó bérbe (albérletbe) adni. Nem megfelelő az olyan albérleti lakószoba sem, amelyen másik lakószobába átjárnak. A jogcím nélkül lakó jóhiszemű személyek elhelyezésének biztosítása R. 120. f (1) A lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy elhelyezéséről a) ha a lakásbérleti jogviszony az ingatlan kisajátítása vagy a lakásnak közületi szerv elhelyezése érdekében történt igénybevétele folytán szűnt meg, a kedvezményezett közületi szerv, b) ha a vállalati bérlakásra vagy szolgálati lakásra fennállott lakásbérleti jogviszony — vállalati bérlakás esetében bérlőtársi jogviszony is — szűnt meg, a lakással rendelkező szerv, c) ha őt a lakásba a bérlő (használó) fogadta be és a lakásbérleti jogviszony (a használat) változatlanul fennáll, a bérlő (használó), d) az a)—c) pontban nem említett esetekben pedig — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a lakásügyi hatóság köteles gondoskodni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett személy tulajdonában ugyanabban a városban (községben) a 117—119. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő — beköltözhető — lakás van, az elhelyezésére nem tarthat igényt. Ilyen esetben az említett személyt a tulajdonában álló lakásba való beköltözésre kell kötelezni. (3) A biztosított elhelyezés, illetőleg a tulajdonos lakása megfelelőségének kérdésében vita esetén a végrehajtást foganatosító szerv dönt. R. 121. § (1) Aki a lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy elhelyezéséről gondoskodni köteles, megállapodhat vele, hogy részére — elhelyezés biztosítása helyett — pénzbeli térítést fizet. (2) Az (1) bekezdésben említett térítés összege a) általában az elhelyezéshez biztosítandó másik lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjjal azonos összegben, b) fegyveres testületi szolgálati lakás esetében pedig az illetékes miniszter által szabályozott mértékben állapítható meg. Az elpusztult lakás bérlőjének (használójának) elhelyezése R. 122. § (1) Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében elpusztult, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) az elhelyezéséről maga vagy — vállalati bérlakás vagy szolgálati lakás esetében — a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, az elhelyezés a lakásügyi hatóság feladata. Ilyen esetben a bérlő (használó) lakásigényét a lakáskiutalási névjegyzékbe való felvétel mellőzésével kell kielégíteni. (2) Az (1) bekezdésben említett személy — mindaddig, amíg részére lakás nem biztosítható — szükséglakásban is elhelyezhető. A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személyek elhelyezése R. 123. §. (1) A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségét nem teljesítette, a körülmények mérlegelésével — az a) és b) pontban foglaltak esetében a bérlővel (használóval) együtt — arra kötelezhető, hogy a) költözzék vissza a korábbi lakásába, illetőleg a tulajdonában álló üres lakásba (szükséglakásba), b) a bérlővel (használóval) együtt költözzék annak új lakásába, vagy c) költözzék a számára biztosított szükséglakásba, albérleti lakószobába, ágybérletbe vagy munkásszállásra. (2) A szükséglakás biztosítása — a végrehajtást kérő kérelme alapján — vállalati bér- és szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv, más esetekben a lakásügyi hatóság feladata. Vhr. 88. §. (1) A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy a R. 123. §-a (1) bekezdésének a) pontba alapján akkor kötelezhető arra, hogy költözzék vissza a korábbi lakásába, ha erre időközben más személy lakásbérleti (albérleti) jogviszonyt nem létesített vagy egyébként lakáshasználatot nem szerzett. (2) A R. 123. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés akkor alkalmazható, ha a) a bérlő (használó) a másik lakásba bérlőként (használóként) költözik be, b) a másik lakás ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő lakás, c) a befogadáshoz a R., illetőleg e rendelet alapján más személy vagy szerv hozzájárulása nem szükséges, vagy ez a hozzájárulást megadta, továbbá