Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 6. szám
114 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám d) a bérlő (használó) a jogcím nélkül lakó személyt annak tudatában fogadta be a lakásba, hogy abból rövid időn belül elköltözik. Vhr. 89. §. A R. 123. §-ának rendelkezései irányadók olyan személy kiköltöztetése esetén is, akit a lakás bérlője (használója) jogszabály vagy szerződés tiltó rendelkezése ellenére fogadott be a lakásba. Vhr. 90. §. (1) A R. és e rendelet alkalmazása során a lakásban jogcím nélkül lakó személyt jóhiszeműnek kell tekinteni, ha nem esik a (2) bekezdés rendelkezései alá. (2) A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy az, a) akinek a lakásbérleti (albérleti) jogviszonya, illetőleg a lakáshasználatának más jogcíme neki felróható okból felmondás vagy a bíróság határozata alapján szűnt meg; b) aki határozott időre szóló vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti (albérleti) szerződést kötött és a határidő lejárta, illetőleg a feltétel bekövetkezése után. a lakást nem ürítette ki; c) aki vállalta, hogy a lakásbérleti (albérleti) jogviszonyának megszűnése esetén másik lakásra vagy egyéb elhelyezésre nem tart igényt, ennek ellenére a lakást nem ürítette ki; d) aki a lakásbérleti (albérleti) szerződést a bérbeadóval (albérletbeadóval) közös megegyezéssel megszüntette vagy felbontotta és — megegyezés ellenére — a lakást nem ürítette ki; e) aki annak tudatában költözött a lakásba, hogy a bérlő abból rövid időn belül elköltözik, illetőleg a közeli halála vagy a lakásbérleti jogviszonyának megszűnése egyébként is várható; f) akinek az általa kötött tartási szerződés felbontása felróható, ha a felek a további lakáshasználat jogcímében nem állapodtak meg; g) az eltartó, aki a bérlő halála után a lakásbérleti jogviszonyt a tartási kötelezettségének nem teljesítése miatt nem folytathatja; h) aki tanácsi bérlakást a lakásügyi hatóság félrevezetésével szerzett és emiatt a lakásügyi hatóság a határozatát visszavonta, vagy azt a felettes államigazgatási szerv megsemmisítette, illetőleg a bíróság hatályon kívül helyezte; i) akinek szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jogviszonya azért szűnt meg, mert a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya (munkaköre) a bíróság büntetőítélete vagy fegyelmi határozat alapján, illetőleg a munkaügyi jogszabályok megsértésével szűnt meg. R. 124. §. Aki a lakást vagy annak helyiségét, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiséget önkényesen foglalta el, a végrehajtásra vonatkozó szabályok mellőzésével arra kell kötelezni, hogy azt minden elhelyezési igény nélkül haladéktalanul ürítse ki. A 123. § (1) bekezdése a) és c) pontjának rendelkezését ilyen esetben is alkalmazni lehet. Az elhelyezésre jogosultság megállapítása R. 125. §. A bíróságnak, a lakásügyi hatóságnak, illetőleg a fegyveres testületnek a kiköltözést elrendelő határozatában meg kell állapítania, hogy a lakásban jogcím nélkül lakó személy e rendelet alapján tarthat-e, illetőleg milyen elhelyezésre tarthat igényt. A kiköltözésre kötelezés R. 126. §. (1) Ha a lakásbérleti (albérleti) jogviszony, illetőleg az egyéb címen fennállott lakáshasználat a bíróság, a hatóság, illetőleg a fegyveres testület határozata alapján szűnt meg vagy szünetel, a lakásból való kiköltözést a határozatot hozó szerv rendeli el. (2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben a lakásból, továbbá — önkényes beköltözés esetében — a közös használatra szolgáló helyiségből való kiköltözést a) tanácsi bérlakás és átmeneti lakás esetében a lakásügyi hatóság, b) fegyveres testületi szolgálat; lakás esetében a fegyveres testület, i c) egyéb lakás esetében pedig a bíróság rendeli el. (3) Az önkényesen beköltözött személy kiköltö-* zését elrendelő lakásügyi hatósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. 16. Fejezet A végrehajtás szabályai A lakás használatával kapcsolatos határozatok végrehajtásának foganatosítása R. 127. §. (1) A lakás használatával kapcsolatos lakásügyi hatósági, továbbá — a (2)—(3) bekezdésben említett esetek kivételével — a bírósági határozatok végrehajtásának foganatosítása a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik.