Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 6. szám
104 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám 1 kintettel egészségügyi szempontból nem kerül-e hátrányosabb helyzetbe. (2) A bérlő olyan szobaszámú lakásra tarthat igényt, mint az általa használt lakás. Ha azonban ez a lakás meghaladja a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigény mértékének felső határát, a bérlő csak e mértéket meg nem haladó szobaszámú lakásra tarthat igényt. (3) Szabadon álló (kertes) épületben levő lakás helyett zártsorú épületben felajánlott lakás is megfelelő, ha az előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. (4) A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegynlíti. I R. 78. §. i (1) A bérlő idényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg részére a) a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit, b) — ha a felajánlott lakás a korábbi lakásnál kisebb értékű — a két lakás közötti értékkülönbözetet, c) ha a felajánlott lakás lakbére a korábbi lakás lakbérénél magasabb, a két lakás lakbérének különbözetét. E különbözetet — a felek eltérő megállapodásának hiányában — a lakásbérleti jogviszony fennállásának tartama alatt, legfeljebb azonban öt évig a lakbérfizetés időpontjának megfelelő havi részletekben kell megfizetni. (2) Ha a felajánlott lakás a bérlő lakásánál nagyobb értékű, a bérbeadó a bérlőtől a két lakás közötti értékkülönbözetet nem követelheti. R. 79. §. ' Ha a felmondás érvényességének megállapítása iránti perben a bíróság a keresetet azért utasította el, mert a felajánlott lakás nem megfelelő, a bérbeadó az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a 76. § (1) bekezdése alapján újabb pert nem indíthat. A bérlő halála R. 80. §. j (1) A bérlő halála a lakásbérleti jogviszonyt megszünteti, ha nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja. (2) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeke, továbbá az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülője folytathatja, ha a bérlő halálakor «— állandó jelleggel — a lakásban lakott. (3) Az elhalt bérlő testvére, illetőleg élettársa is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor — a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva vagy legalább hat hónapja, állandó jelleggel r- a lakásban lakott. (4) A (2)—(3) bekezdésben felsorolt személyek a lakásbérleti jogviszonyt — eltérő megállapodásuk hiányában — a következő sorrend szerint folytat-, hatják: a) a gyermek, ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is, b) a többi egyeneságbeli rokon, ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőket is, c) a testvér, végül d) az élettárs. (5) A lakásbérleti jogviszonyt az azonos sorrendben jogosultak — eltérő megállapodásuk hiányában — bérlőtársként folytathatják. R. 81. §. (1) Az elhalt bérlő eltartója is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a) a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő ha* láláig legalább hat hónap eltelt és az eltartó b) a bérlő halálakor — legalább hat hónapja, ál" landó jelleggel — a lakásban lakott, továbbá c) a tartási kötelezettségét teljesítette. (2) Állampolgár tulajdonában álló lakás esetében az eltartó a lakásbérleti jogviszonyt az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén is csak akkor folytathatja, ha a bérbeadó a tartási szerződés megkötéséhez hozzájárult. Ez a rendelkezés az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött tartási szerződésekre nem vonatkozik. (3) A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása vagy megszüntetése a lakásbérleti jogviszony folytatását kizárja. A tartási szerződés életjáradéki szerződéssé változtatása esetén az eltartó az (1) bekezdésben előírt feltételek mellett jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására, ha az életjára" dékot rendszeresen fizette. (4) A tartási szerződés megkötése után bárme-, lyik szerződő fél más személyt — a szerződés megkötése után született gyermekének kivételével — csak a másik fél hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. (5) A bérlőnek a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult közeli hozzátartozója — eltérő megállapodás hiányában — csak az eltartót követő sorrendben folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, Vhr. 70. §. (1) Állami lakás esetében a tartási szerződés teljesítésének ellenőrzésére illetékes szakigazgatási szerv a szerződés jóváhagyásáról a lakással ren-» delkező szervet is köteles a lakásnyilvántartó lapon történő feljegyzés végett értesíteni. (2) Ha a tartási szerződés teljesítésének ellenőrzésére illetékes szakigazgatási szerv tudomására jut, hogy a tartási szerződés érvénytelen, azt felbontották, megszüntették vagy életjáradéki szerződéssé változtaták át, erről ugyancsak köteles a lakással rendelkező szervet a lakásnyilvántartó lapon történő feljegyzés végett értesíteni.