Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

96 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám b) szövetkezeti lakásokat és társasházi öröklakásokat (a továbbiakban együtt: nem állami lakások) a tulajdonos — a lakásügyi hatóság kiutalása nélkül — maga használhatja, illetőleg lakás céljára részben vagy egészben bérbeadhatja, vagy másnak használatra átengedheti. (2) A nem állami lakásokra vonatkozó rendelkezéseket a vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló lakásokra is alkalmazni kell. (3) A tulajdonos a lakás bérbeadásának, illetőleg használatra átengedésének feltételei között azt is kikötheti, hogy a lakásbérleti jogviszony, illetőleg a használat megszűnésekor a bérlő (használó) az elhelyezésére nem tarthat igényt. (4) Szövetkezeti lakás esetében a tulajdonos az (1) bekezdésben biztosított jogát a szövetkezeti lakásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek keretei között gyakorolhatja. Vhr. 50. §. A R. és e rendelet alkalmazásában nem állami szerv különösen: a szövetkezet, ennek szövetsége és központja, a társadalmi szervezet, a vízgazdálkodási társulat, az egyesület, mindezek gazdasági társulása, önálló vállalata, vállalkozása, intézete, Intézménye, a jogszabály alapján működő munkaközösség (alkotóközösség), az egyházi szervezet, továbbá a külföldi jogi személy. IV. RÉSZ A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 9. Fejezet A lakásbérleti jogviszony keletkezése R. 45. §. (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. (2) A lakásbérleti szerződést tanácsi bérlakásra csak a lakásügyi hatóság, átmeneti lakásra, vállalati bérlakásra és szolgálati lakásra pedig a lakás felett rendelkezni jogosult szerv (a továbbiakban együtt: lakással rendelkező szerv) által kijelölt bérlővel, a kijelölésnek megfelelő tartalommal lehet megkötni. Az ezekre a lakásokra kötött szerződést írásba kell foglalni. (3) A lakásbérleti szerződést a bérlő kijelölése esetén csak akkor lehet megkötni, ha a kijelölt bérlő a lakáshasználatbavételi díj-fizetési kötelezettségét az előírt módon teljesítette. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a kijelölt bérlő végrehajtási eljárás során költözik a lakásba. • (4) A lakásbérleti szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig szólhat. A bérlő kijelölése esetén a lakásbérleti szerződés — ha a lakással rendelkező szerv másként nem intézkedett — határozatlan időre szól. A határozott időtartamra létrejött lakásbérleti jogviszony határozatlan időtartamúvá alakul át, ha a lejárat után a bérlő a lakást tovább használja, és ez ellen a bérbeadó harminc napon belül nem tiltakozott; ez a rendelkezés az állami lakásokra nem vonatkozik. (5) Ha a lakásbérleti szerződést a kijelölt bérlő határidőben kellő indok nélkül nem kötötte meg* a kijelölést vissza kell vonni. Vhr. 51. §. (1) A lakással rendelkező szerv a bérlő kijelöl lésekor megállapítja azt a határidőt, amely alatt a kijelölt bérlő a lakásbérleti szerződést köteles megkötni. (2) Ha a kijelölt bérlő a lakásbérleti szerződési határidőben kellő indok nélkül nem kötötte meg; a bérbeadó köteles erről a lakással rendelkezi szervet haladéktalanul értesíteni. (3) A lakással rendelkező szerv a kijelölt bér-» lőt nyolc napon belül meghallgatja és a szerződés^ kötés elmulasztásának okát megvizsgálja, majd a vizsgálat eredményétől függően a lakásbérleti szerződés megkötésére új határidőt állapít meg,' vagy a kijelölést visszavonja. R. 46. §. . (1) A lakásbérleti jogviszony kiterjed a lakásra* valamint a közös használatra szolgáló helyiségekre és területre. (2) A lakásbérleti jogviszony kiterjed továbbá a) egylakásos lakóépületnél az épülethez tartózd udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyság gát meg nem haladó részére is; b) két- vagy többlakásos lakóépületnél a lakás* sal összefüggő udvar-, kert- vagy folyosórészek kizárólagos használatára is, ha ez a többi lakás rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. (3) A felek a (2) bekezdés rendelkezéseitől elté^ rően is megállapodhatnak. Az egylakásos lakóépülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meghaladó részére azonban a lakásbérleti jogviszony csak akkor terjed ki, ha eb* ben a felek e rendelet hatálybalépése után álla-* podtak meg. R. 47. §. (1) A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak). Ilyen esetben a lakásbérleti szerző-i dést a nem állami lakásra is írásba kell foglalni. (2) A bérlőnek a lakásban lakó házastársa — á szolgálati lakásban lakó házastárs kivételével —. akkor is bérlőtárs, ha a lakásbérleti szerződés megkötésében nem vett részt. (3) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyen-; lőek, a lakással együttesen rendelkezhetnek.