Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 85 felhasználni. Ilyen célra a lakásügyi hatóság ak­ikor biztosíthat lakást, ha a bérbeadó a) tanácsi bérlakásban lakik és a lakásbérleti jogviszonyáról a bérlő kiköltöztetése esetére a la­kásügyi hatóság javára lemond, továbbá b) vállalja az általa átadott és a bérlő részére kiutalásra kerülő tanácsi bérlakás után megálla­pítható lakásépítési hozzájárulás, illetőleg lakás­használatbavételi díj közötti különbözet megfize­tését. Vhr. 15. §. A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából a házaspárt akkor kell fiatal házaspárnak tekin­teni, ha a lakás kiutalásakor a házastársak egyike sem töltötte be a harmincötödik életévét. 3. Fejezet A tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezések A tanácsi bérlakás R. 5. §. Tanácsi bérlakás a lakásügyi hatóság rendelke­zése alatt álló, bérbeadás céljára szolgáló állami lakás, ideértve az olyan lakást is, amelyre jogsza­bály vagy a tanács végrehajtó bizottságával kö­tött megállapodás alapján közületi szervet bérlő­kiválasztási jog illet meg, de a lakás nem minő­sül vállalati bérlakásnak. A bérlő kijelölése R. 6. §. (1) A tanácsi bérlakás bérlőjét a lakásügyi ha­tóság jelöli ki. (2) Tanácsi bérlakás bérlőjéül — a (4) bekez­désben említett eset kivételével — csak állam­polgár jelölhető ki. (3) A tanácsi bérlakás bérlőjéül — bérlőkivá­lasztási jog esetében — azt a személyt kell ki­jelölni, akit az arra jogosult közületi szerv bérlőül kiválasztott. (4) A diplomáciai testület tagjainak elhelyezé­sére szolgáló tanácsi bérlakás bérlőjéül a Diplo­máciai Testületet Ellátó Irodát, a menedégjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezésére szol­gáló tanácsi bérlakás bérlőjéül pedig az Egész­ségügyi Minisztériumot kell kijelölni. A bérlőkiválasztási jog R. 7. §. (1) A városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága közületi szervvel megállapodhat abban, hogy azokra a ta­nácsi bérlakásokra, amelyeknek létesítési költsé­gét vagy ennek meghatározott hányadát a közületi szerv a tanács fejlesztési alapjába (költségveté­sébe) átutalta, a közületi szerv javára — az át­utalt összeg nagyságától függően egyszeri vagy többszöri, esetleg a kiválasztott bérlő által ki­ürített tanácsi bérlakásra is kiterjedő bérlőkivá­lasztási jogot biztosít. (2) Ha állami szerv a saját erőforrásából épí­tés, helyreállítás, átalakítás útján vagy más mó­don állami lakást létesít és az nem válik átme­neti, vállalati bér- vagy szolgálati lakássá, e la­kásra, továbbá a kiválasztott bérlő által kiürített tanácsi bérlakásra az első bérlő kiválasztásának joga illeti meg. (3) Az állami szervet az általa vállalati bér­vagy szolgálati lakáshoz juttatott személy előző tanácsi bérlakására egyszeri bérlőkiválasztási jog illeti meg. (4) A közületi szervet a kisajátítási és a közü­leti elhelyezési eljárásban előírt lakáspótlási kö­telezettségének teljesítése során létesített állami lakásra — ha ez nem válik átmeneti, vállalati bér- vagy szolgálati lakássá — az első bérlő ki­választásának joga illeti meg. (5) Ha a fegyveres erők, a fegyveres testüle­tek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres testület) hivatásos állományú tisztje vagy tiszthelyettese által bérelt tanácsi bérlakás megüresedik, e lakás újabb bérlőjét a fegyveres testület jogosult kiválasztani. R. 8. §. (1) A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során az igényjogosultságra és a lakásigény mértékére vo­natkozó rendelkezések (9—10. §) nem alkalmaz­hatók. (2) A bérlőkiválasztási jog társbérleti lakásr íészre nem gyakorolható. Vhr. 16. §. (1) A közületi szerv csak olyan személyt vá­laszthat ki tanácsi bérlakás bérlőjéül, aki a szerv­vel munka-, szolgálati vagy szövetkezeti, illetőleg munkaközösségi (alkotóközösségi) tagsági vi­szonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony-* ban) áll, vagy akinek a szerv rendelkezése alatt álló vállalati bér- vagy szolgálati lakásból, ille­tőleg a szerv érdekében más célra felhasználásra kerülő lakásból való kiköltöztetése azt szüksé­gessé teszi. (2) Nem élhet a közületi szerv a bérlőkiválasz­tási jogával olyan személy javára, aki a lakás­építési hozzájárulás, illetőleg a lakáshasználatba­vételi díj (a továbbiakban együtt: lakáshaszná­latbavételi díj) megfizetését nem vállalja, kivév* ha azt helyette a közületi szerv megfizeti.

Next

/
Thumbnails
Contents