Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 6. szám
Jtö TANÁCSOK 17. §. • (1) Ha a közületi szerv a bérlőkiválasztási jogával — új lakás esetében a használatbavételi engedély közlésétől, meglevő lakás esetében pedig a megüresedéstől számított harminc napon belül nem élt, vagy olyan személyt választott ki, akit a 16. § értelmében nem választhatott volna ki, a lakásügyi hatóság felhívja, hogy tizenöt napon belül a jogszabálynak megfelelően éljen a bérlőkiválasztási jogával. (2) Ha a közületi szerv a lakásügyi hatóság felhívását nem teljesíti, a lakás bérlőjét a lakásügyi hatóság választja ki. Ilyen esetben azonban a bérlőkiválasztási jog biztosításáért fizetett öszszeget, illetőleg arányos részét a közületi szerv részére vissza kell téríteni. ! Az igényjogosultság R. 9. §. (1) Tanácsi bérlakás kiutalására lakásigénylés alapján az a személy jogosult, akinek nincs lakása, ideértve azt is, aki másnak a lakásában családtagként vagy a bérlővel kötött megállapodás alapján lakik. (2) Tanácsi bérlakás kiutalására lakásigénylés alapján az a személy is jogosult, akinek van ugyan lakása, de az a) meghaladja a lakásigényét; b) nem éri el a lakásigényét; c) az életkörülményeinek jelentős megváltozása következtében részére már nem felel meg (pl. áthelyezés folytán az új munkahelyéhez közelebb fekvő lakást kér); d) műszaki vagy egészségügyi szempontból, vagy a komfortfokozata szempontjából számára nem megfelelő. (3) Tanácsi bérlakás kiutalására az (1) bekezdés, továbbá a (2) bekezdés b)—d) pontja alapján csak az jogosult, aki a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán más lakásellátási formában nem tudja a lakásigényét kielégíteni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a lakást e rendelet alapján meghatározott személy részére kell kiutalni. (4) Tanácsi bérlakás bérlője a (2) bekezdés alapján tanácsi bérlakás kiutalására csak akkor jogosult, ha a korábbi tanácsi bérlakását a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja. (5) Az a személy, aki a tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról — pénzbeli térítés ellenében — lemondott, ugyanabban a városban (községben) a lemondástól számított öt éven belül újabb tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult. (6) Azok körét, akik a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzetük folytán, lakásigénylés alapKÖZLÖNYE 6. szám ' ján tanácsi bérlakás kiutalására jogosultak — a helyi lakásviszonyok figyelembevételével — a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács állapítja meg. Vhr. 18. §. (1) A R. és e rendelet alkalmazása szempont* jából a bérlővel együttlakó személyek: a) a közeli hozzátartozók és a hozzátartozók (a továbbiakban együtt: családtagok), továbbá b) a bérlővel kötött megállapodás alapján a la-« kásban lakó személyek. (2) A bérlő közeli hozzátartozója: az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha-, a nevelt gyermeke, az örökbefogadó, a mostoha-^ a nevelőszülője, a testvére, végül az élettársa. (3) A bérlő hozzátartozója: az egyeneságbell rokonának a házastársa, a házastársának egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvérének házastársa. (4) Bérlőtársi jogviszony esetében közeli hozzátartozó, illetőleg hozzátartozó a lakásban lakó minden olyan személy, aki bármely bérlőtárssal a (2), illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott családtagi kapcsolatban áll. (5) A bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személy különösen: az eltartó, az albérlő, a családtagnak nem minősülő szívességi lakáshasználó, a háztartási alkalmazott. Ilyen személyként az ágybérlőt nem lehet figyelembe venni. Vhr. 19. §. Egészségügyi szempontból nem megfelelő a lakás, ha az egészségügyi hatóság megállapítása szerint a) egészségre ártalmas (vizes, gombás, nyirkos stb.) vagy b) a bérlő, illetőleg a vele együttlakó személy egészségi állapota miatt másik lakás (pl. tartósan beteg elkülönítése érdekében nagyobb szobaszámú lakás, vagy beteg személy részére személyfelvonóval nem rendelkező házban levő emeleti lakás helyett földszinti lakás) kiutalása indokolt* A lakásigény mértéke R. 10. §. (1) A lakásügyi hatóság olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhat ki, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg. (2) A lakásigény mértéke — az együttlakó személyek számától függően — a következő:
