Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

84 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám n. RÉSZ AZ ÁLLAMI LAKASOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 2. Fejezet Az állami lakások és ezek elosziá a Az állami lakások fajtái R. 3. §. (1) A II. rész rendelkezéseit a) a Magyar Állam tulajdonában álló házingatlanban levő lakásokra, továbbá b) a társasházban levő, a Magyar Állam tulajdonában álló öröklakásokra (a továbbiakban együtt: állami lakások) kell alkalmazni. (2) Az állami lakások: a) tanácsi bérlakások, b) átmeneti lakások, c) vállalati bérlakások, d) szolgálati lakások, továbbá e) állami eszközökből megvalósult tanácsi értékesítésű (a továbbiakban: tanácsi értékesítésű) lakások.' A tanácsi lakáselosztási terv R. 4. §. (1) Az állami (tanácsi) beruházásban létesített új állami lakásokat — az átmeneti, a vállalati bér- és a szolgálati lakás céljára létesített lakások kivételével — a) tanácsi bérlakásként vagy b) tanácsi értékesítés útján kell hasznosítani. (2) A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága az üj tanácsi bérlakásokból és a tanácsi értékesítésű lakásokból évenként legfeljebb 3%-ot, a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága pedig évenként legfeljebb 2%-ot — központi feladatok megoldására — a saját rendelkezése alatt tarthat. (3) Az (1) bekezdésben említett állami lakások felhasználására a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága kétévenként lakáselosztási tervet köteles készíteni. A lakáselosztási tervben szerepeltetni kell a) a tanácsi célcsoportos lakásberuházási keretből épülő lakások számát, ezen belül a közületi szervek részére — a velük kötött megállapodás alapján — bérlő-, illetőleg vevőkiválasztási joggal, továbbá a tanács végrehajtó bizottsága részére központi feladatok megoldására biztosított tanácsi bérlakásokat és tanácsi értékesítésű lakásokat, valamint b) az egyéb forrásból (pl. a közületi szervek befizetéseiből, a tanács lakásépítési célú helyi bevételeiből) épülő lakásokat. (4) A lakáselosztási tervben azt is meg kell határozni, hogy a tanácsi bérlakások és a tanácsi értékesítésű lakások közül hány lakást kell a) a közérdekű lakásigények kielégítésére forn dítani, b) a lakáskiutalási, illetőleg a lakásértékesítési névjegyzékben szereplő igényjogosultak — ezek között külön a fizikai és a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók, s külön a fiatal házaspárok — lakásigényének kielégítésére fordítani* továbbá c) a minőségi lakáscserék céljára felhasználni, (5) A lakáselosztási tervbe — az állami (taná-, esi) beruházásban létesített új állami lakásokon felül — fel lehet venni a szervezett magánlakásépítés keretében épülő azokat a lakásokat (az Or-» szágos Takarékpénztár beruházásában értékesítés céljára épülő lakásokat, a lakásépítő szövetkezeti lakásokat stb.) is, amelyekre a tanács végrehajtó bizottsága — az építtető szervvel kötött megállapodás alapján — a vevőt kiválaszthatja, illetőleg a lakásépítő szövetkezeti tag személyére javaslat tot tehet. (6) A tanács végrehajtó bizottsága a lakáselosztási tervben a tanácsi bérlakásokból és a tanácsi értékesítésű lakásokból közületi szervek részére részesedést — a (3) bekezdés a) pontjában említett eset kivételével — nem biztosíthat. Vhr. 13. §. (1) A tanács végrehajtó bizottságának a lakáselosztási tervet tárgyaló — a fővárosban és a megyei városokban az egyes kerületek lakásszá-: mát megállapító — ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szakszervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség illetékes területi szerr vének képviselőjét. (2) A lakáselosztási tervet a tanács soron kö-; vetkező ülésén ismertetni kell. Vhr. 14. §. (1) A közérdekű lakásigények kielégítésére fordítható lakáskeretből kell biztosítani különösen: a) a hatósági, illetőleg bírósági határozatok végrehajtása, továbbá b) az állami ingatlanközvetítő szervek részére lépcsőzetes lakáscserék lebonyolítása céljára szükséges lakásokat. (2) A közérdekű lakásigények kielégítésére meghatározott lakáskeretből az állampolgárok tulajdonában álló lakások bérlői kiköltöztetésének elősegítése érdekében is lehet tanácsi bérlakást