Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 83 Vhr. 7. §. (1) Melegpadló: a faanyagból (parketta, hajópadló) vagy rossz hővezetésű egyéb anyagból (öntött magnezit, linóleum, gumi, műanyag, estrich, szőnyegpadló stb.) készült padozat. Melegpadlónak kell tekinteni a földes padozatot is, ha ez helyileg szokásos. (2) Fűthető az a helyiség, amely a) központos vagy egyedi fűtéssel, b) kályhafűtéshez megfelelő, beköthető füstcsatornával, vagy c) más helyiséggel közös fűtőberendezéssel (falközi kályhával) rendelkezik. (3) Az olyan félszobát, amelyet a szomszédos lakószobától ajtóval el nem látott falnyílás választ el, akkor is fűthetőnek kell tekinteni, ha fűtésére a lakószoba fűtőberendezése alkalmas. Vhr. 8. §. Szükséglakás az 1—2. §-ban előírt követelményeknek meg nem felelő olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja, b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá d) fűthető és e) WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. Vhr. 9. §. Rendeltetésére tekintettel nem minősül lakásnak (szükséglakásnak) különösen: a) az idény jellegű tartózkodás céljára létesített és ilyen célra használt üdülőépület (hétvégi ház, nyaraló); b) a szálloda, munkásszállás, diákotthon, kollégium, nevelőotthon vagy intézet, nővérotthon, orvosszállás; c) a szociális, egészségügyi és a gyermekvédelmi elhelyezés céljára szolgáló helyiség; d) a szolgálati szoba, szolgálati férőhely, vendégszoba céljára szolgáló helyiség; e) a lakással össze nem függő műterem. Vhr. 10. § Két- vagy többlakásos házingatlanban a) a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pinceés padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben; b) a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. Vhr. 11. §. (1) Az első fokú lakásügyi hatóságok a következők: a) községben (nagyközségben) a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, b) városban a tanács végrehajtó bizottságának igazgatási szakigazgatási szerve, c) megyei városban a kerületi hivatal, d) a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi szakigazgatási szerve. (2) A másodfokú lakásügyi hatóság az első fokú lakásügyi hatóság közvetlen felettes szakigazgatási szerve. Vhr. 12. §. (1) A R. és e rendelet alkalmazásában közületi szerv a) az állami szerv (az állami költségvetési szerv — ideértve a fegyveres testületet is —, az állami vállalat és az egyéb állami gazdálkodó szerv)* b) a szövetkezet, ennek szövetsége és központja, c) a társadalmi szervezet, d) a vízgazdálkodási társulat, e) az egyesület, f) mindezek gazdasági társulása, önálló vállalata, vállalkozása, intézete, intézménye, továbbá g) a jogszabály alapján működő munkaközösség (alkotóközösség). (2) Fegyveres testület: a) a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom és a polgári védelem katonai szerve, b) a rendőrség, a munkásőrség, a büntetésvégrehajtási testület, továbbá c) a vám- és pénzügyőrség és az állami tűzoltóság. R. 2. §. Lakást csak lakás céljára szabad hasznosítani