Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 83 Vhr. 7. §. (1) Melegpadló: a faanyagból (parketta, hajó­padló) vagy rossz hővezetésű egyéb anyagból (öntött magnezit, linóleum, gumi, műanyag, estrich, szőnyegpadló stb.) készült padozat. Me­legpadlónak kell tekinteni a földes padozatot is, ha ez helyileg szokásos. (2) Fűthető az a helyiség, amely a) központos vagy egyedi fűtéssel, b) kályhafűtéshez megfelelő, beköthető füst­csatornával, vagy c) más helyiséggel közös fűtőberendezéssel (falközi kályhával) rendelkezik. (3) Az olyan félszobát, amelyet a szomszédos lakószobától ajtóval el nem látott falnyílás vá­laszt el, akkor is fűthetőnek kell tekinteni, ha fűtésére a lakószoba fűtőberendezése alkalmas. Vhr. 8. §. Szükséglakás az 1—2. §-ban előírt követelmé­nyeknek meg nem felelő olyan helyiség (helyi­ségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete a hat négyzetmétert megha­ladja, b) külső határoló fala legalább tizenkét centi­méter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá d) fűthető és e) WC (árnyékszék) használata, valamint a víz­vétel lehetősége biztosított. Vhr. 9. §. Rendeltetésére tekintettel nem minősül lakás­nak (szükséglakásnak) különösen: a) az idény jellegű tartózkodás céljára létesített és ilyen célra használt üdülőépület (hétvégi ház, nyaraló); b) a szálloda, munkásszállás, diákotthon, kollé­gium, nevelőotthon vagy intézet, nővérotthon, orvosszállás; c) a szociális, egészségügyi és a gyermekvédel­mi elhelyezés céljára szolgáló helyiség; d) a szolgálati szoba, szolgálati férőhely, ven­dégszoba céljára szolgáló helyiség; e) a lakással össze nem függő műterem. Vhr. 10. § Két- vagy többlakásos házingatlanban a) a közös használatra szolgáló helyiségek ál­talában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a kö­zös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (ár­nyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince­és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mérték­ben; b) a közös használatra szolgáló területek álta­lában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függő­folyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mér­tékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. Vhr. 11. §. (1) Az első fokú lakásügyi hatóságok a követ­kezők: a) községben (nagyközségben) a tanács végre­hajtó bizottságának szakigazgatási szerve, b) városban a tanács végrehajtó bizottságának igazgatási szakigazgatási szerve, c) megyei városban a kerületi hivatal, d) a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi szakigazgatási szerve. (2) A másodfokú lakásügyi hatóság az első fokú lakásügyi hatóság közvetlen felettes szak­igazgatási szerve. Vhr. 12. §. (1) A R. és e rendelet alkalmazásában közületi szerv a) az állami szerv (az állami költségvetési szerv — ideértve a fegyveres testületet is —, az álla­mi vállalat és az egyéb állami gazdálkodó szerv)* b) a szövetkezet, ennek szövetsége és köz­pontja, c) a társadalmi szervezet, d) a vízgazdálkodási társulat, e) az egyesület, f) mindezek gazdasági társulása, önálló válla­lata, vállalkozása, intézete, intézménye, továbbá g) a jogszabály alapján működő munkaközös­ség (alkotóközösség). (2) Fegyveres testület: a) a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom és a polgári védelem katonai szerve, b) a rendőrség, a munkásőrség, a büntetésvég­rehajtási testület, továbbá c) a vám- és pénzügyőrség és az állami tűz­oltóság. R. 2. §. Lakást csak lakás céljára szabad hasznosítani

Next

/
Thumbnails
Contents